Tíz évvel ezelőtt, 2011. március 16-án döntött az Országgyűlés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről. A világjárvány elleni keserves küzdelemben és nemzeti ünnepünk csendjében is illő emlékezni arra a napra, amelyen a Magyar Állam alapítói döntése megszületett.
Az Egyetem létesítése után egy hónappal az Országgyűlés elfogadta Magyarország Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Ezen a napon kezdte meg működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is. A párhuzamos történet nem a véletlen műve. Az NKE a 2010-ben indult új államépítésnek, az államszervezettel szembeni közbizalom megerősítésének emblematikus intézményeként létesült. Az egyetemalapítás gazdasági körülményei kedvezőtlennek tűntek, hiszen 2011-ben a rendkívül magas (külső) államadósság állomány miatt Magyarország kiszolgáltatott volt, az állami újraelosztás, a gazdasági növekedés és a versenyképesség mutatói a V3 országokhoz képest gyengébbek voltak. A foglalkoztatásban szintén Európa sereghajtói voltunk. Elindult a Széll Kálmán Terv és az Új Széchenyi Terv, amelyek a kormányzás átfogó újjáépítési stratégiái voltak. Az NKE megalapítása a nehéz körülmények miatt is bátor történelmi lépés volt 2011-ben. Jelzés volt, hogy egy fejlődni akaró országnak a nehéz idők dacára is egyetemet kell alapítania, mert a válság idején az egyetem jó befektetés. Az NKE a közszolgálatba vetett politikai bizalom visszatérésnek demonstrációja volt. Mindeközben a felsőoktatásban a 2011. év heves koncepcionális vitákról és egy új ágazati törvény előkészületeiről is szólt. Az állami források csökkentek a felsőoktatásban is. Az NKE 2011-ben napjaink egyetemi modell-váltásának előképe volt. A Parlament döntésével az NKE-n ún. fenntartói testület jött létre, amelybe a három fenntartó miniszter (közigazgatási, belügyi és honvédelmi) egy-egy szakértőt delegált. Az Egyetem stratégiai irányítása e testület, a rektor és a szenátus közötti munkamegosztáson alapult. Az NKE kilépett a felsőoktatás „hallgatói fejkvótán” alapúló finanszírozási rendszeréből és csak működési támogatást kapott az államtól. Ez az alapításkor közel 30%-kal kevesebb volt, mint a korábbi években, de ez akkor szintén jelzés volt: nézzék az NKE vezetőit, lehet a kevesebből is többet tenni!
A március 16-án elfogadott 2011. évi XXXVI. törvény preambuluma szerint az „Országgyűlés felismerve, hogy a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzést tesz szükségessé, továbbá a pályaelhagyás helyett a társadalom számára hatékony munkavégzés biztosítására a közszolgálati életpályamodellt támogató továbbképzési rendszert kell működtetni, a közszolgálati felsőfokú szakemberképzést egységes intézményi alapokra kívánja helyezni.” Az elmúlt tíz évben több ezer rendvédelmi, közigazgatási, honvédelmi, katasztrófavédelmi és nemzetbiztonsági tanulmányokat folytató fiatal tanult együtt és szerzett diplomát az NKE-n. Több tízezer tisztviselő tanult és tanul a továbbképzési programokon. A közös tanulás értelme az volt, hogy a közszolgálatban ne elszigetelt hivatásrendi monokultúrák legyenek, hanem együttműködő és nyitott, az államot széles spektrumban értelmezni és működtetni tudó generációk jelentsék a tiszti és tisztviselői utánpótlást. A jogelőd intézményekből létesült karok oktatóinak közössége, a civilek, a tisztek és tábornokok közös vállalkozása sokszínű munkakultúrát hozott létre.
Az idő igazolta az Országgyűlés alapítói döntését. 2021-ben az NKE neve az „egyetemi minőséget” jelenti, valamint fiatal tiszteket, tisztviselő és diplomata jelölteket, mérnököket és a tudományok új doktorait. A 2011-ben még csak éledező államrezon és az akkor még romos Ludovika főépület együtt épültek újra. Aki ma belép az NKE Ludovika központjába, azt átjárja az az érzület, hogy a magyar állam erős „várában” áll, ahol találkozik közös történelmünk, az új generáció közszolgálata és a modern tudomány. Az egyetem hallgatói és volt hallgatói kiveszik részüket a világjárvány idején bevezetett katonai és rendészeti intézkedésekben, mint ahogyan a tömeges migráció megindulása óta a határvédelemben is helyt állnak. Ezekben a hónapokban indul el a magyar egyetemek középtávú fejlesztése, amely része a gazdaság újraindításának is. Reméljük, hogy a jövőben is azt a kormányzati támogatást és társadalmi bizalmat kapja az NKE, mint az első tíz évben – köszönhetően mindezt az Országgyűlés alapítói döntésének, amely 10 évvel ezelőtt született.
Szerző: Kis Norbert egyetemi tanár, fejlesztési rektorhelyettes
Fotó: MTI