- GYIK
-
A felvétel és a hallgatói
jogviszony sajátosságai - Fogalomtár
Felvételivel kapcsolatos információk
A felvételi eljárások során jelentkezni kizárólag elektronikusan, a https://www.felvi.hu/ honlapon elérhető E-felvételi rendszerén keresztül lehet.
- Regisztráció: Első lépésben regisztrálni kell a felvi.hu honlapon. A regisztrált ügyfelek bejelentkezés után a „Profilom” listát lenyitva, vagy a személyes oldaluk bal menüjéből kiválasztva használhatják a regisztrációhoz kapcsolódó funkciókat, itt jelenik meg az E-felvételi is. Ha valaki korábban már regisztrált a Felvin, akkor az E-felvételi használatához nem kell újra regisztrálnia.
- Biztonsági kód kiküldése: A felületre történő első belépéskor a rendszer automatikusan kiküldi a regisztrált e-mail címre az egyedi biztonsági kódot.
- Jelentkezés kitöltése, dokumentumok feltöltése: Az E-felvételiben a jelentkezők a különböző adatcsoportokban megfelelő menüpontokban rögzíthetik a személyes adataikat, a választott jelentkezési helyeiket és a (már meglévő) eredményeiket. Ezt követően fel kell tölteniük a szükséges és már rendelkezésükre álló dokumentumokat, illetve be kell fizetniük az esetleges kiegészítő eljárási díjat (banki átutalással vagy interneten).
- Hitelesítés: A jelentkezés a hitelesítéssel zárul (e nélkül a jelentkezés érvénytelen). A jelentkezési szándékot megerősíteni, azaz hitelesíteni kizárólag Ügyfélkapun keresztül lehet.
Hasznos jó tanács:
A felvételi eljárás elektronikus eljárás, ezért az Oktatási Hivatal kizárólag elektronikus úton e-mailben, vagy az E-felvételi Hivatalos iratok menüpontján keresztül küld tájékoztatókat, hivatalos dokumentumokat (pl. hiánypótlási felszólítás, besorolási határozat), postai úton nem.
Ezért fontos, hogy a jelentkezési határidő után is, azaz a teljes eljárás alatt rendszeresen figyelje:
- a megadott e-mail fiókját, ahová a tájékoztatásokat, értesítéseket, emlékeztetőket kapja;
- továbbá magát az E-felvételi felületét is, ahonnan letöltheti a hivatalos leveleket (pl. hiánypótlási felszólítás[ok]at, a besorolási határozatot).
Magyarországi felsőoktatási intézménybe bárki jelentkezhet, aki rendelkezik legalább érettségi bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű bizonyítvánnyal, tanúsítvánnyal, oklevéllel. Az érettségi azonban nem az összes képzési szinthez elegendő.
A magyar felsőoktatási rendszer három fő lépcsőfokból áll: az alap-, a mester- és a doktori képzésből. Ezeket egészíti ki az osztatlan képzés, a felsőoktatási szakképzés, valamint a szakirányú továbbképzés.
Akiknek van már érettségijük, azok felsőoktatási szakképzésre, alapképzési szakokra és osztatlan képzésekre is jelentkezhetnek, viszont a mesterképzést és a szakirányú továbbképzést nem célozhatják meg egészen addig, míg nem szereztek legalább egy alapfokozatú diplomát. Más a helyzet a doktori képzések esetében, hiszen ezekre csakis korábbi, ún. hagyományos képzésben szerzett egyetemi végzettséggel, vagy a bolognai rendszerben szerzett mesterfokozatú diplomával lehet jelentkezni.
Bővebb információ a Képzések menüpontban.
November és december folyamán tartjuk a központi és a kari nyílt napokat is.
Az idei évben:
November 24. – Központi Nyílt Nap (Ludovika Campus, Oktatási Központ)
November 29. – Víztudományi Kar Nyílt Nap (6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky utca 12-14.)
December 1. – Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Nyílt Nap (1101 Budapest, Hungária körút 9-11.)
A felvételi eljárás során az utólagos dokumentáció Oktatási Hivatal által a Felvételi Tájékoztatóban előírt végső időpontjáig kell meglennie a nyelvvizsgának. Ez általában minden évben július első felére esik. Fontos, hogy addigra a keményfedeles bizonyítványnak kell meglennie, nem elegendő csupán az igazolás a nyelvvizsga letételéről.
Az egyetem egyes képzéseire a felvételi jogszabályokban előírt általános dokumentáción (így pl. érettségi, intézményi pontokat igazoló dokumentumok) kívül speciális jogszabály alapján előír további dokumentációt a jelentkező részére.
Az RTK képzései esetében a speciális dokumentumokról ITT olvashatsz bővebben.
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar által kért speciális dokumentumok:
nyilatkozat arról, hogy a jelentkező hozzájárul nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez és vállalja, hogy honvédtiszti tanulmányait a legjobb képességei szerint folytatja, a tanulmányai befejezését követően honvédelmi szervezetnél kötelezően szolgálati viszonyban töltött időként legalább 10 év időtartamú szolgálatot teljesít, ide nem értve az önkéntes tartalékos szolgálatot.
A pontszámítás alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén továbbra is 500 pontos rendszerben történik. A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, hozzáadva az ún. intézményi pontokat, vagy az érettségi pontok kétszereséből, hozzáadva az intézményi pontokat. A jelentkező pontszámát továbbra is a számára legkedvezőbb módon számítják ki. Az emelt szintű érettségi vizsgát az intézmények egyes szakjaikon előírhatják, de nem lesz egységesen kötelező eleme a felsőoktatásba való bejutásnak.
Tanulmányi pont: a felsőoktatási intézmények meghatározhatnak a középiskolai eredményekhez egy (ötödik) középiskolai tantárgyat, és az érettségi átlaghoz egy érettségi vizsgatárgyat.
Érettségi pont: a felsőoktatási intézmények szakonként határozzák meg az érettségi pont számításához szükséges két érettségi tárgy esetében a figyelembe vehető érettségi tárgyakat és azok szintjét. Az emelt szintű érettségi eredmény átszámítása: 100% emelt szintű érettségi=100 pont, 100% középszintű eredmény=67 pont.
Az emelt szintű érettség vizsga előnyt jelenthet az érettségi pontok számításánál is
Intézményi pont: az intézményi pontok körét a felsőoktatási intézmények határozzák meg, melyek a következők lehetnek: emelt szintű érettségi vizsga, nyelvvizsga/nyelvtudás, szakképesítés, versenyeredmények, munkatapasztalat, esélyegyenlőség stb.
Minimumponthatár: A felsőoktatási intézmények határozhatják meg az egyes szakjaikon érvényes minimumponthatárt, amely alatt nem lehet felvenni a jelentkezőket, de dönthetnek úgy is, hogy bejutási küszöb nélkül hirdetik meg egyes szakjaikat.
Pontszámítás alapképzésen ITT.
A mesterképzésre jelentkezők rangsorolásáról a felvételi kormányrendeletben meghatározott keretfeltételeknek megfelelően, a felsőoktatási intézmény meghirdetett képzésenként saját hatáskörben dönt, a jelentkezők által elért felvételi eredmények alapján.
Pontszámítás mesterképzésen ITT.
Az intézményi pontok körét a felsőoktatási intézmények határozzák meg, melyek a következők lehetnek: emelt szintű érettségi vizsga, nyelvvizsga/nyelvtudás, szakképesítés, versenyeredmények, munkatapasztalat, esélyegyenlőség stb.
Alapképzés, osztatlan mesterképzés esetén maximum 100 intézményi pont szerezhető.
Mesterképzésben a többletpontot érő jogcímeket a pontszámítás szabályaihoz hasonlóan a felsőoktatási intézmény szakonként saját hatáskörben állapítja meg (pl. második nyelvvizsgáért, szakmai tevékenységért, publikációért, sporteredményért).
A jelentkező a pontszámítás feltételeként meghatározott emelt szintű vizsgatárgyi érettségi vizsgakövetelményt – a felvételi eljárás részeként a felsőoktatási intézmény által szervezett – legalább 25%-os eredményű felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesítheti.
Abban az esetben jelentkezhet valaki a vizsgára, ha
a) a felsőoktatási felvételi eljárás jelentkezési határidőt megelőző öt évnél korábban szerzett magyar érettségi bizonyítvánnyal,
b) valamely külföldi EGT-tagállam érettségi bizonyítvánnyal, illetve Ukrajnában vagy Szerbiában teljesített érettségi bizonyítvánnyal,
c) nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal (Diploma of the International Baccalaureate) vagy
d) az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott Európai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik.
A felvételi eljárás során csak közismereti vizsgatantárgyból, legfeljebb három felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára lehet jelentkezni, azzal, hogy az általános felsőoktatási felvételi eljárásban elért eredményt figyelembe lehet venni a pótfelvételi eljárásban is.
A pontszámítás során a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgán elért eredményt kell figyelembe venni akkor is, ha a jelentkezőnek az adott tantárgyból érettségi vizsgaeredménye van.
Felsőoktatási Felvételi Szakmai Vizsgára (FFSZV) a jelentkezési időszakban lehet jelentkezni a felvi.hu oldal E-felvételi felületén.
A kettős állampolgárság nem kizáró ok, de az egyiknek mindenképpen magyarnak kell lennie.
Az érettségi vizsga Magyarországon történő átszámítását az Oktatási Hivatal végzi.
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar által hirdetett valamennyi alapképzésen, a Rendészettudományi Kar által nappali munkarendben – nem hivatásos jogviszonyban állók részére – hirdetett képzéseken, valamint az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar által hirdetett államtudományi osztatlan mesterképzésen.
További részletek:
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar
Keresd kollégáinkat az alábbi e-mail címen: felveteli.antk@uni-nke.hu
Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar
Keresd kollégáinkat az alábbi e-mail címen: hhk.felveteli@uni-nke.hu
Katonai alapképzési szakok esetében ITT, állami légiközlekedési alapképzési szakról ITT.
Rendészettudományi Kar esetében további információ ITT.
Keresd kollégáinkat az alábbi e-mail címen: tanulmanyi.rtk@uni-nke.hu
Az intézményi felvételi eljárási díjakat 2018-tól eltörölte az NKE.
Az alkalmassági vizsga pontos időpontjáról a tanulmányi osztály kollégái adnak pontos tájékoztatást.
A hallgatói jogviszony létesítésének előfeltétele a büntetlen előélet. Amennyiben a felvett státuszú jelentkező a beiratkozásakor ezt három hónapnál nem régebbi bejegyzésmentes hatósági bizonyítvánnyal nem igazolja, az egyetemre nem iratkozhat be, hallgatói jogviszonyt nem létesíthet. Tehát az erkölcsi bizonyítványt a sikeres felvételt követő beiratkozás alkalmával kell elhoznia, és bemutatnia a felvett státuszú jelentkezőnek.
Figyelem! A Rendészettudományi Karon a hallgatói jogviszony létesítésének előfeltétele a büntetlen előélet (a 2011. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról 22. §.-nak megfelelően), melyről részletes tájékoztatás ITT található
A rendészeti képzés nappali munkarendben történő alapképzésére a 18. életévét betöltött, de a felvétel évében 25. életévét be nem töltött – a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai esetében 30 évesnél nem idősebb –, cselekvőképes, magyar állampolgársággal és magyarországi állandó lakhellyel rendelkező személy vehető fel.
Ugyanez a felvételi korhatár érvényes a HHK honvédtiszti alapképzéseire is.
Finanszírozás
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 21/A. §-a alapján a költségviselés formája szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésében részt vevő lehet:
- közszolgálati ösztöndíjas hallgató,
- önköltség fizetésére nem kötelezett hallgató, aki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos, a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban, illetve pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: hivatásos vagy szerződéses jogviszony) vagy tisztjelölti jogviszonyban áll,
- önköltséges hallgató, vagy
- a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjában meghatározott ösztöndíjas hallgató (a továbbiakban: rendészeti ösztöndíjas hallgató).
A közszolgálati ösztöndíjas hallgatóra az Nftv. magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre való felvétel és a hallgatói jogviszony sajátosságairól bővebben ITT tájékozódhat.
A hallgatói önköltségeket tartalmazó táblázatot megtalálod ITT.
Igen, van lehetőség tandíjat diákhitelből fizetni, melynek részleteiről az alábbi linkeken tájékozódhatsz:
Minden önköltség automatikusan 2 részletben kerül kiírásra. Az első részlet befizetése – a regisztráció feltétele – meg kell, hogy előzze a regisztrációs időszak kezdőnapját. A második részlet befizetésének a határideje általában október közepe.
A hallgató vagyoni helyzetére, jövedelmi viszonyaira, tanulmányi eredményére tekintettel fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez mentesség, részletfizetési lehetőség, vagy halasztás (a továbbiakban: fizetési könnyítés) iránti kérelmet nyújthat be elektronikus úton.
A kérvényben felhozott indokokat megfelelően – az azokat alátámasztó dokumentumokkal – igazolni kell. A vagyoni helyzet, illetve a jövedelmi viszonyok igazolására a vonatkozó szabályzatban a szociális helyzet vizsgálatához megadott igazolások az irányadók.
Önköltség fizetési kötelezettség esetén fizetési könnyítésként kizárólag részletfizetés, illetve fizetési halasztás engedélyezhető.
Nem adható mentesség, részletfizetési kedvezmény vagy halasztott fizetési lehetőség a mulasztási és késedelmes teljesítési díj megfizetése alól, továbbá a közösségi célú tevékenységben való részvétel alapján.
A fizetéskönnyítési kérelmet a Neptun Kérvénykezelő rendszerén keresztül elektronikus úton kell benyújtani a Tanulmányi Osztályra.
Erre van lehetőség, amennyiben megüresednek a támogatott férőhelyek. Megüresedett támogatott hallgatói létszámkeretre az átsorolását kérő önköltséges hallgatók közül az vehető át, aki az utolsó két bejelentkezett féléve átlagában legalább 18 kreditet szerzett, teljesítette a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat 78. § (1) bekezdésében meghatározott tanulmányi átlagot (min: 3,00-ás súlyozott tanulmányi átlag) és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor elején van.
Részletesen a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat 78.§-a szabályozza ITT.
(Emellett a hallgató csak akkor vehető át, ha esetében teljesülnek a támogatott képzés speciális felvételi feltételeit meghatározó jogszabályban megállapított, az adott támogatott képzésre történő felvétel feltételéül előírt kritériumok.)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyedülálló ösztöndíj-lehetőségeket biztosít hallgatóinak. Az alábbi, valamint a további ösztöndíjakról részletes tájékoztatás ITT található.
Teljesítmény alapú ösztöndíjak:
Tanulmányi ösztöndíj: Tanulmányi ösztöndíjat azok a legalább egy lezárt félévvel rendelkező közszolgálati ösztöndíjjal – nappali munkarendben tanuló – rendelkező hallgatók kaphatnak, akik
- adott félévben legalább 24 kreditet teljesítettek
- a korrigált kredit-, illetve ösztöndíj-indexük legalább 3,51
A hallgatóknak semmilyen adminisztratív feladatuk nincsen az ösztöndíj igénylésekor.
Egyetemi szakmai ösztöndíj: Az Egyetemi szakmai ösztöndíjra azok a végzős nappali alapképzésben, egységes osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő közszolgálati, rendészeti ösztöndíjas hallgatók, tisztjelöltek, önköltséges hallgatók pályázhatnak, akik az egyetemi éveik során kimagasló szakmai tevékenységet végeztek, amellyel az Egyetem és/vagy valamelyik kar jó hírnevét öregbítették.
Hallgatói tudományos ösztöndíj: Hallgatói tudományos ösztöndíjra pályázatot nyújthat be az a nappali munkarendű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő közszolgálati, rendészeti ösztöndíjas hallgató, a tisztjelölt, illetve az önköltséges nappali munkarendű hallgató, aki kiemelkedő tudományos tevékenységet végez.
Hallgatói közéleti ösztöndíj: Közéleti ösztöndíjra az Egyetem azon, nem doktorandusz hallgatója pályázhat, aki kiemelt közösségi tevékenységet végez. Hallgatói közéleti ösztöndíjban az önköltséges képzésben részt vevő nem doktorandusz hallgató is részesülhet. Hallgatói közéleti ösztöndíjjal a Hallgatói Önkormányzaton kívüli diákszervezeti, szakkollégiumi, tudományos diákköri és egyéb hallgatói szervezeti tevékenység nem díjazható. Az ösztöndíj havonta, a rendelkezésre álló keret összegéig adható.
Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj: Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj jogcímen a teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki jelenlegi vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett és legalább 55 kreditet megszerzett, a tanterv szerint teljesítette meglévő tárgyait, illetve következő félévben folytatja tanulmányait. Ösztöndíjat kap a hazai felsőoktatásban résztvevő hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő. Ezt az ösztöndíjat teljes tanévre lehet elnyerni. Az ösztöndíj elnyerésének további feltételeit és az elbírálás szempontrendszerét a pályázati felhívás tartalmazza.
Szociális alapú ösztöndíjak:
Rendszeres szociális ösztöndíj: A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás.
- Az a nappali munkarendben tanuló közszolgálati ösztöndíjas hallgató, akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a pályázat beadásának időpontjában érvényes mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 400 százalékát, kérheti a rendszeres szociális ösztöndíj megállapítását pályázat útján.
- Az ösztöndíjra minden félévben újra kell pályázni. A sikeres pályázat feltétele valamennyi szükséges igazolás csatolása.
- Az első alkalommal támogatott nem rendészeti képzésben részt vevő, közszolgálati ösztöndíjas nappali munkarendű képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgató kérelemre jogosult alaptámogatásra, a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig, amennyiben a rendszeres szociális ösztöndíj feltételeinek megfelel. A pályázat kiírása és elbírálása a rendszeres szociális ösztöndíj rendjének megfelelően történik.
- A pályázathoz minden esetben csatolni kell:
- a Járási Hivatal/ Fővárosi Kormányhivatal Kerületi Hivatala által kiállított EREDETI és három hónapnál nem régebbi igazolást – vagy ezzel megegyező tartalmú, jegyző által kiállított okiratot – arról, hogy az állandó lakcímre kik vannak bejelentve.
- Az eltartók jövedelmének a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által történő eredeti igazolását (köztisztviselői, kormánytisztviselői és közalkalmazotti jogviszony esetén nem szükséges csak a munkáltatói igazolás).
- A szülő(k)/eltartó(k) munkáltatója által kiállított eredeti hivatalos igazolást, amely tartalmazza, hogy a szülő/eltartó mióta dolgozik az adott helyen, és tételesen, havi bontásban fel kell tüntetni rajta az utolsó 3 hónapban a szülő/eltartó nettó jövedelmét.
- A további szükséges igazolások listáját a hallgatói térítési és juttatási szabályzat tartalmazza, amely megtalálható ITT.
- A pályázatokat minden félév elején a meghirdetett időpontokban a Diákjóléti Bizottságnak kell leadni.
Rendkívüli szociális ösztöndíj: A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – folyósított egyszeri juttatás. Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet.
Szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása: Az ösztöndíjban az a nappali munkarendben tanuló alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő közszolgálati ösztöndíjas hallgató részesülhet, aki esetében a szakmai gyakorlat végzésének helye és a lakóhely közötti távolság mértéke legalább 5 km.
Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj: A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. Bursa Hungarica Ösztöndíjban részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített, továbbá nappali munkarendű alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben folytatják tanulmányaikat.
Az Egyetem által meghatározott egyéb ösztöndíjak:
Egyetemi közösségi díj: Az Egyetemi közösségi díjra azok a végzős nappali munkarendű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő közszolgálati ösztöndíjas hallgatók, valamint ugyanezen képzési formákon tanuló önköltséges hallgatók pályázhatnak, akik az egyetemi éveik során kimagasló közösségi tevékenységet végeztek, amellyel az Egyetem és/vagy valamelyik kar jó hírnevét öregbítették.
Kiemelt tanulmányi ösztöndíj: Kiemelt tanulmányi ösztöndíjra az a nem első alkalommal beiratkozó teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő közszolgálati ösztöndíjas hallgató pályázhat, illetve az a rendészeti ösztöndíjas hallgató adhat be kérelmet, aki
- adott képzésen folytatott tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett;
- tanulmányai során legalább 55 kreditpontot megszerzett, és a képzésben eltöltött aktív félévei alapján az ajánlott tanterv szerinti félévének megfelelően nincs elmaradt kötelező és kötelezően választható tantárgya;
- az intézményben folytatott tanulmányai során az utolsó két aktív félévben kiemelkedő, a két félév átlagában legalább 4,31 és félévenként legalább 4,00 ösztöndíj-indexet ért el;
- kimagasló szakmai és közösségi munkát végez; továbbá
- nincs ellene folyamatban lévő fegyelmi eljárás és nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt.
Jó tanuló, jó sportoló díj: A díj célja a tehetséggondozás, a hallgatók ösztönzése jobb tanulmányi és sporttevékenységre, bebizonyítani, hogy az egyetemi tanulmányok és a magas szintű sport összeegyeztethető. A díjat pályázat alapján lehet elnyerni. A pályázatot az oktatási ügyekért felelős rektorhelyettes hirdeti meg tanévenként egyszer.
Szakkollégiumi ösztöndíj: Szakkollégiumi ösztöndíjban az Egyetem azon hallgatója részesülhet, aki a Kollégiumi Szabályzat mellékletében meghatározott egyetemi szakkollégium tagja (továbbiakban: szakkollégista) és a szakkollégiumi ösztöndíjra vonatkozó szempontrendszer alapján legalább 25 ponttal rendelkezik. Az ösztöndíj odaítélésének feltétele, hogy a szakkollégista a szakkollégium keretei között aktív tudományos és tanulmányi szervező munkát végezzen, továbbá a szakkollégium oktatói vezetője a szakkollégistát az ösztöndíj elnyerésére javasolja, és a pályázatában foglaltakat aláírásával igazolja.
Tudományos Diákköri ösztöndíj: Tudományos diákköri ösztöndíjban az Egyetem azon hallgatója részesülhet, akinek aktív tudományos diákköri munkáját a Tudományos Diákköri titkárok javaslata alapján a kari TDK vezető oktatója és a kari tudományos diákkörökért felelős dékánhelyettes javaslatára a dékán elismeri. Tudományos diákköri ösztöndíjban részesülhet minden olyan hallgató, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
- valamely kari TDK regisztrált, aktív tagja,
- Kari Tudományos Diákköri Tanács (KTDT) ügyrendjében meghatározott kötelezettségeinek eleget tett.
Pro Juventute ösztöndíj: A Pro Juventute ösztöndíj olyan végzős, a teljes idejű nappali munkarendű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben részt vevő tisztjelöltek, illetve közszolgálati, rendészeti ösztöndíjas hallgatók, valamint önköltséges hallgatók számára alapított díj, akik egyetemi éveik során kimagasló közösségi és szakmai tevékenységet végeztek, s amellyel az Egyetem és/vagy valamelyik kar jó hírnevét öregbítették.
Vízügyi ösztöndíj: A vízügyi ösztöndíjra azok a nappali munkarendű építőmérnöki alapképzésben részt vevő elsőéves, közszolgálati ösztöndíjas, aktív státuszú hallgatók pályázhatnak. A pályázati feltételekről a Hallgatói és Térítési Juttatási Szabályzat 54/C §-ban tájékozódhat.
A tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatók juttatásai (speciális jogszabályok határozzák meg):
2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról 230. §-a értelmében a honvéd tisztjelölt havonta a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerinti ösztöndíjra jogosult. A honvéd tisztjelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult. A 7/2015. (VI. 22.) HM r. 78. § (1) bekezdése alapján: A honvéd tisztjelöltnek ösztöndíja alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll.
Fontos, hogy ezen juttatásokat nem az egyetem biztosítja!
2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról 287. §-a értelmében a rendvédelmi tisztjelölt havonta a miniszter rendeletében meghatározottak szerinti illetményre jogosult. Az illetmény alapilletményből, tanulmányi díjból, valamint illetménypótlékból áll. Az alapilletmény legalább a garantált bérminimumnak megfelelő összeg. Az alapilletmény évfolyamonkénti eltérő mértékét, valamint a tanulmányi díj mértékét és az illetménypótlék összegét a miniszter rendeletben állapítja meg. A rendvédelmi tisztjelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult. A rendvédelmi tisztjelölt pénzbeli járandóságait a rendvédelmi szerv havonta egy összegben a tisztjelölt által megnevezett fizetési számlára átutalja. Nem jogosult illetményre a rendvédelmi tisztjelölt, ha a rendvédelmi tisztjelölti jogviszonya szünetel, valamint ha jogellenesen távol van.
a Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 244. §-a értelmében a pénzügyőr tisztjelölt havonta ösztöndíjra jogosult. Az ösztöndíj alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, a tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll. A tisztjelölt foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak szerint kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult. A tisztjelölt pénzbeli járandóságait a NAV havonta egy összegben a tisztjelölt által megnevezett fizetési számlára átutalja.
Képzések
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem hazánk egyik legfiatalabb és legmodernebb felsőoktatási intézménye, de elődintézményei nagy múltra tekintenek vissza. Ahogy jelmondatából is kiderül, „A haza szolgálatában”, a 21. század gazdasági és társadalmi kihívásainak megfelelően végzi a közigazgatási szakemberek, valamint a rendőr-, tűzoltó-, pénzügyőr- és a honvédtisztek magas színvonalú képzését; az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, nemzetbiztonsági, illetve a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás területén egyedülálló képzést biztosít a diákok számára. A több mint félévszázados múltra visszatekintő bajai vízügyi szakemberképzés a vízügyi ágazat egyik legfontosabb utánpótlási bázisa. 2018-tól Szolnokon újraindult az állami pilótaképzés. 2022-től műszaki képzési területen tűzvédelmi mérnöki képzést indít az Egyetem.
Az Egyetemen 21 alapképzés, 1 osztatlan mesterképzés, 22 mesterképzés, számos szakirányú továbbképzés és 4 doktori iskola működik.
Szak, szakirány vagy munkarend váltására egy lezárt aktív félévet követően van lehetőség. Kizárólag azonos képzési szintre, képzési területre és a képzési idő alatt egyszer engedélyezhető. További feltétele, hogy abban a felvételi eljárásban, amiben felvételizett a hallgató, a másik kar által támasztott kritériumoknak és pontszám követelményeknek is meg kell felelni. Szak, szakirány, munkarend váltására az előző szorgalmi időszak végétől az őszi félévre vonatkozóan szeptember 15-ig, a tavaszi félévre vonatkozóan február 15-ig kerülhet sor. A kérelmet a megelőző tanulmányi félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig kell benyújtani.
Karrier
- Biztos ÁLLÁST és biztos FIZETÉST, ha nálunk végzel!
- KÜLFÖLDI TANULÁSI lehetőséget minden érdeklődő hallgatónknak!
- INGYENES KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉST az ország legmenőbb campusán!
MI A JÖVŐ VEZETŐIT KÉPEZZÜK!
Ha
- a kormányzati karrier, a közigazgatás és az állam ügyei érdekelnek,
- az államtudományok doktora szeretnél lenni,
- a nemzetközi kapcsolatok, az európai ügyek ésa diplomáciai pálya lehetősége vonz,
ha
- a korszerű haditechnika,
- a bajtársiasság és a csapatmunka,
- a honvédtisztek vagy a tűzoltótisztek bátor helytállást követelő élete csábít,
ha
- a bűnügyek felderítése,
- a határ- vagy a közlekedésrendészet világa,
- a katasztrófavédelem kihívásai vonzanak,
- tűzvédelmi mérnökként szeretnél dolgozni,
ha
- a jövő mérnök szakembere kívánsz lenni,
- a kulcsfontosságú vízügyi területen kívánsz dolgozni,
- részese akarsz lenni a fenntartható vízgazdálkodás megvalósításának,
- érdekel a vízpolitika és a vízdiplomácia,
AKKOR A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM VÁRJA JELENTKEZÉSEDET!
EGYEDI KÉPZÉSEKET KÍNÁLUNK; TÖBBSÉGÜK CSAK EZEN AZ EGYETEMEN ÉRHETŐ EL!
Valósítsd meg álmaidat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen! Válaszd a biztos jövő egyetemét!
Az interaktív online felület célja az, hogy a végzettek a saját végzettségükkel, illetve az azonos vagy akár teljesen más képzési területen szerezhető végzettségekkel kapcsolatosan a munkaerőpiacra vonatkozó információkat szerezhessenek. A felületet nem csupán a végzettséggel rendelkezőknek, hanem a pályaválasztás előtt állóknak is ajánljuk.
Az érdeklődők számos kérdésre választ kaphatnak az adatbázis felhasználásával: dolgozott-e már a végzett az abszolválásakor, illetve megszerezte-e rögtön a végzést követően a végzettséget igazoló dokumentumot? Érezte-e a végzett a diploma hiányát, amennyiben anélkül már kilépett a munkaerőpiacra? Milyen formában találta első munkahelyét, tanult-e tanulmányai alatt külföldön? A felület segítségével információt nyerhetünk a végzettek fő munkaerőpiaci státuszára vonatkozóan, megtudhatjuk, hogy a tanulmányai során megszerzett tudásokat milyen mértékben tudják hasznosítani, illetve több dimenzió mentén vizsgálhatjuk a jelenlegi munkájukkal való elégedettséget is.
Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése 2020
Az interaktív keresőfelület lehetőséget ad arra, hogy négy különböző végzett évfolyam tanulmányi és munkaerőpiaci adatait vizsgálhassuk minden olyan képzésen, amelyen az adott tanévben legalább tizenöten sikeresen végeztek. Néhány kattintással választ kaphatunk – többek között – olyan kérdésekre, hogy az adott szakon és évfolyamon végzettek milyen gyorsan helyezkedtek el, mekkora jövedelemmel rendelkeznek, mely ágazatokban és milyen munkakörökben dolgoznak, valamint milyen arányban és irányban tanulnak tovább.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a közigazgatás, a honvédelem és a rendvédelem, valamint a vízügy területére képez szakembereket.
A Karrierportált azzal a céllal hozta létre az Egyetem, hogy segítséget nyújtson végzettjeinek szakmai karrierjük építésében.
A Karrierportálon a regisztrált diplomások megadhatják önéletrajzi adataikat, továbbá lehetőségük van arra, hogy válogassanak a közszolgálat munkáltató szervezetei által betöltetlen álláshelyeikre kiírt pályázatok között, így célzottan is jelentkezhetnek a kívánt pozícióra.
A Karrierportálon a közszolgálat munkáltatóinak lehetősége van arra, hogy megtekintsék a regisztrált diplomások által feltöltött önéletrajzokat, továbbá, hogy betöltetlen álláshelyeikre pályázatot jelentessenek meg a regisztrált diplomások részére. Így a portál célzott segítséget nyújt a munkáltatók részére, hogy szakembereket keressenek és hatékonyan felvehessék a kapcsolatot a potenciális jelöltekkel.
A felvétel és a hallgatói jogviszony sajátosságai a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
Eltérő finanszírozási formák
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 21/A. §-a alapján a költségviselés formája szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem vagy NKE) képzésében részt vevő lehet
a) közszolgálati ösztöndíjas hallgató,
b) önköltség fizetésére nem kötelezett hallgató, aki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos, a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban, illetve pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: hivatásos vagy szerződéses jogviszony) vagy tisztjelölti jogviszonyban áll,
c) önköltséges hallgató, vagy
d) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjában meghatározott ösztöndíjas hallgató (rendészeti ösztöndíjas hallgató).
A közszolgálati ösztöndíjas hallgatóra a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az NKE tv-ben foglalt eltérésekkel. A levelező munkarendben tanuló közszolgálati ösztöndíjas hallgatói juttatásra nem jogosult.
A közszolgálati ösztöndíjas hallgatókkal az Egyetem szerződést köt. A nappali munkarendű rendészeti tisztjelölti alapképzésre felvételt nyert személyt az országos parancsnok vagy az országos főigazgató a rendvédelmi szerv rendvédelmi tisztjelölti állományába kinevezi. A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy a Magyar Honvédséggel szerződéses szolgálati viszonyt létesít.
A támogatott képzések esetében a fent részletezett szerződések, illetve kinevezés, az önköltséges képzésre felvettek esetében a hallgatói képzési szerződés aláírása a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele. Az Egyetem által kötendő szerződések szövege megtalálható az Egyetem honlapján (www.uni-nke.hu), az Oktatás/Hallgatóknak/Tanulmányi információk/Szerződések menüpont alatt. (A linkre kattintva kilép a hivatalos Tájékoztatóból.)
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 47. § (6) bekezdés d) pontja értelmében a támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni azt az időt, amelyet az NKE tv. 21/A. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott jogviszonyban álló hallgató az Egyetem képzésén vett igénybe.
A közszolgálati ösztöndíjas hallgatók tekintetében az Nftv. támogatási idő számítására vonatkozó 47. §-ának rendelkezései közül kizárólag az Nftv. 47. § (2)–(3) bekezdését és azzal összefüggésben (4)–(6) bekezdését, valamint (8) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a támogatási idő számításakor kizárólag az Egyetem közszolgálati ösztöndíjjal támogatott képzésén igénybe vett támogatási időt kell figyelembe venni. Az NKEtv. 21/A. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott hallgatók tekintetében az Nftv. 47. §-a – az Nftv. 47. § (6) bekezdés d) pontja kivételével – nem alkalmazandó.
Az Nftv. 48. § (2)–(3) bekezdését kizárólag az önköltséges képzésben részt vevő, valamint a közszolgálati ösztöndíjas hallgató tekintetében kell alkalmazni.
A felsőoktatási felvételi jelentkezés során a jelentkezőknek meg kell jelölniük, hogy milyen finanszírozási formában szeretnének felsőoktatási tanulmányokat folytatni.
Az adott meghirdetett képzésnél a finanszírozási forma oszlopban az „A” betűjeles képzést kell annak a jelentkezőnek megjelölnie, aki önköltség fizetésére nem kötelezett – hivatásos, szerződéses jogviszonyban álló, tisztjelölti –, közszolgálati ösztöndíjasként támogatott képzésre kíván felvételt nyerni.
Annak a jelentkezőnek, aki képzése költségeinek viselését vállalja, a „K” betűjeles képzést kell megjelölnie.
A közszolgálati ösztöndíjas hallgató főbb kötelezettségei az Nftv. és az NKE tv. alapján:
a) köteles az általa folyatott, ösztöndíjjal támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és
b) az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),
c) köteles az általa ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani az adott képzés megszűnésének napjától számítva az ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg az ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy
d) köteles visszafizetni az adott képzésére tekintettel az ösztöndíjnak (e pont tekintetében a továbbiakban: tartozás) – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn a b) pont szerint hazai munkaviszonyt, illetve visszafizetni a tartozás ötven százalékának megfelelő összeget a magyar államnak, ha nem tart fenn a c) pont szerint hazai munkaviszonyt.
A rendészeti terület nappali munkarendű alapképzéseiben részt vevő hallgatók – bizonyos kivételekkel – tisztjelölti jogállásban tanulnak, amelyet a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: rendvédelmi tisztjelölt), valamint – a bűnügyi (adó- és pénzügyi nyomozó) és a rendészeti (vám- és pénzügyőri) szakirányok tekintetében – a Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény szabályoz (a továbbiakban pénzügyőr tisztjelölt).
A rendvédelmi tisztjelölt:
A rendvédelmi tisztjelölt tisztjelölti szolgálati jogviszonyban teljesít szolgálatot, amelyben őt és a vele rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szervet a jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A rendvédelmi tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a rendvédelmi szervnél a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés.
A tisztjelölti és a hallgatói jogviszony csak együttesen létesíthető és a képzés időtartama alatt mindkettőnek fenn kell állnia. Valamelyik jogviszony megszűnése a másik jogviszony megszűnését vonja maga után.
A rendvédelmi tisztjelölt köteles a rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatni, és hivatásos állományba vételét követően legalább 10 év időtartamban az őt kinevező rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesít. A rendvédelmi szerv köteles a rendvédelmi tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatni, ezek befejezését követően hivatásos állományba venni, és a végzettségének megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatni.
A rendvédelmi tisztjelölt a vele rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szerv tisztjelölti állományában, a hallgatói előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. A rendvédelmi tisztjelölt szolgálatteljesítési helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata.
A pénzügyőr tisztjelölt:
A tisztjelölt pénzügyőr tisztjelölti jogviszonyban teljesít szolgálatot, amelyben őt és a vele tisztjelölti jogviszonyt létesítő Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (a továbbiakban: NAV) jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a NAV-nál az I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörben történő feladatellátásra való felkészülés.
A tisztjelölti és a hallgatói jogviszony csak együttesen létesíthető és a képzés időtartama alatt mindkettőnek fenn kell állnia. Valamelyik jogviszony megszűnése a másik jogviszony megszűnését vonja maga után.
A tisztjelölt köteles a rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatni, és az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő kinevezését követően legalább 10 év időtartamban a NAV-nál szolgálatot teljesíteni. A NAV köteles a tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatni, ezek befejezését követően I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe kinevezni, és a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatni.
A tisztjelölt a NAV tisztjelölti állományában, a hallgatói előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. A tisztjelölt szolgálatteljesítési helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata.
A kettős jogállású hallgató:
A hivatásos állományviszonyú nappali és levelező munkarendes hallgatók kettős jogállásban tanulnak. A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § c) pontja szerint a kettős jogállású hallgató a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti hivatásos állomány tagja, aki államilag támogatott képzésben folytat tanulmányokat a Rendészettudományi Kar valamely képzésén. A hivatásos állományú hallgatók a Kar képzésein térítésmentes képzésben vesznek részt. Illetményüket tanulmányi idejük alatt a szolgálati helyük szerinti rendvédelmi szerv folyósítja.
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény értelmében a honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy annak időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és szerződéses szolgálati viszonyban áll. A honvéd tisztjelölt szerződéses szolgálati viszonyban teljesít katonai szolgálatot, amelyben mindkét felet jogszabályban és a felek által kötött szerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A honvéd tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a katonatiszti életpályára történő felkészülés.
Honvédtiszti alapképzésben szerződéses szolgálati viszony megkötése nélkül hallgatói jogviszony nem létesíthető, és nem tartható fenn.
A honvéd tisztjelölt az állományba vétellel vállalja, hogy honvédtiszti tanulmányait a legjobb képességei szerint folytatja, a tanulmányai befejezését követően honvédelmi szervezetnél kötelezően szolgálati viszonyban töltött időként legalább 10 év időtartamú szolgálatot teljesít, ide nem értve az önkéntes tartalékos szolgálatot. A Magyar Honvédség vállalja, hogy a honvéd tisztjelölt honvédtiszti tanulmányait támogatja, ezek sikeres befejezését követően tiszti állományba veszi, és megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatja.
A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti terület nappali munkarendű alapképzéseire – bizonyos kivételekkel – az a személy vehető fel, aki a jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló vonatkozó rendeletben előírt alkalmassági követelményeknek megfelel.
Az Egyetem a nappali munkarendben folyó rendészeti és bűnügyi alapképzésre, katasztrófavédelem alapképzésre, valamint a rendészeti igazgatási alapképzés biztonsági szakirányára jelentkezővel – a hivatásos állományú jelentkező, kivételével –, továbbá a bűnügyi igazgatási alapképzés informatikai nyomozó szakirányára jelentkezővel az alkalmassági vizsgálat részeként pályaalkalmassági orientációs beszélgetést folytat le, melynek keretében bizottság vizsgálja a felvételiző pálya iránti elkötelezettségét és alkalmasságát. A pályaalkalmassági orientációs beszélgetés annak a felmérésére irányul, hogy a jelentkező a rendészeti hivatásra kellően motivált, illetve esetében nincs-e olyan kizáró ok, amely a hivatás gyakorlására alkalmatlanná teszi. Az Egyetem – az alkalmassági vizsgálat részeként – a bűnügyi alapképzési szak kiber nyomozó szakirányára jelentkezővel informatikai jártassági és készségvizsgálatot folytat le, melynek keretében bizottság vizsgálja a jelentkező infokommunikációs eszközök felhasználó szintű ismeretét és kreatív problémamegoldó képességét. A bűnügyi igazgatási alapképzési szak informatikai nyomozó szakirányára jelentkező esetében a pályaalkalmassági vizsgálatot kizárólag a készségvizsgálat képezi.
A honvédtiszti alapképzés tekintetében további feltétel, hogy a hallgató hozzájárul a nemzetbiztonsági alkalmasságának ellenőrzéséhez. Az Egyetem a honvédtiszti alapképzésre jelentkezővel az alkalmassági vizsgálat részeként pályaalkalmassági orientációs beszélgetést folytat le, melynek keretében bizottság vizsgálja a felvételiző pálya iránti elkötelezettségét.
A rendészeti tisztjelölti helyekre felvételt nyert pályázók életvitelét a Nemzeti Védelmi Szolgálat a hallgatói jogviszony létesítése előtt ellenőrzi. Kifogásolható életvitel megállapítása esetén az Egyetemmel hallgatói jogviszony nem létesíthető.
Az NKE tv. 21. §-a értelmében hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű. Az NKE tv. 22. §-a értelmében honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben továbbá nem létesíthető hallgatói jogviszony azzal,
a) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította,
aa) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
ab) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ac) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ad) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ae) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
af) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, valamint
b) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
d) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll.
Azt a tényt, hogy az NKE tv. 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
a) az Egyetemre történő beiratkozáskor a hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó személy,
b) a hallgatói jogviszony fennállása alatt az Egyetem írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a hallgatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően a hallgató haladéktalanul 3 hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti terület nappali munkarendű alapképzésére a 18. életévét betöltött, de a felvétel évében 25. életévét be nem töltött – a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és a pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban állók esetében 30 évesnél nem idősebb –, cselekvőképes, magyar állampolgársággal rendelkező személy vehető fel.
A honvédtiszti alap- és mesterképzésben a honvédelemért felelős miniszter és az érintett ország védelmi minisztere által kötött képzési együttműködési megállapodás alapján külföldi hallgató is részt vehet. A külföldi hallgató nem áll honvéd tisztjelölti jogviszonyban.
A felvett státuszú pályázó beiratkozást megelőzően köteles fogadalmat tenni és hallgatói jogviszonya alatt a fogadalomhoz méltó magatartást tanúsítani. A fogadalom szövege az Egyetem honlapján (www.uni-nke.hu, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban olvasható. (A linkre kattintva kilép a hivatalos Tájékoztatóból.)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a hallgatói jogviszonyt érintő további speciális feltételeket tartalmaz még különösen az NKE tv., a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, a honvéd tisztjelöltek vonatkozásában a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény.
A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Felvkr.) 22. § (2) bekezdése értelmében az államtudományi képzési terület nem önköltséges alapképzési szakjaira jelentkezők közül maximális pontszámmal (500 pont) sportösztöndíjasként kell figyelembe venni azokat, akik teljesítik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban meghatározott további felvételi, valamint sportteljesítménnyel kapcsolatos követelményeket.
Ennek értelmében az Egyetem pályázatot hirdet a 2023. évi felsőoktatási felvételi eljárásban jelentkezők számára a sportösztöndíj elnyerésére. A sportösztöndíj feltételei az alábbiak:
- a jelentkező a felvételi jelentkezés évében nem töltötte be 35. életévét;
- kiemelkedő sportteljesítménnyel rendelkezik a felvételi jelentkezés évét megelőző négy évben.
A pályázat keretében sportteljesítményként kizárólag olimpiai vagy paralimpiai versenyszámban, Olimpián vagy Paralimpián, világbajnokságon, Európa-bajnokságon, korosztályos világ- és Európa-bajnokságon vagy egyéb nemzetközi, csapatsportág esetén legalább tizenkét ország részvételével zajló versenyen, valamint a felnőtt alatti első utánpótlás korcsoportban a jelentkezés időpontjáig elért eredmények vehetők figyelembe.
A részletes feltételeket és a pályázati felhívást az Egyetem honlapján közzéteszi. A pályázati felhívás tartalmazza a pályázat benyújtására jogosultak körét és a sportösztöndíjban részesíthetők számát, a pályázat benyújtásának határidejét, módját és helyét, a pályázat benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és a benyújtandó igazolások meghatározását, az elbírálás szempontrendszerét, módját és határidejét, a döntés közlésének módját, a döntéssel szembeni jogorvoslat benyújtásának határidejét, módját és helyét, valamint az ösztöndíjassal kötendő szerződés feltételeit.
A sportösztöndíjat elnyerő, a rendészeti, valamint a honvédtiszti alapképzési szakokra jelentkezőknek a sportösztöndíj elnyerése esetén is meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályban meghatározott és a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban is szereplő különös felvételi feltételeknek is.
Fogalomtár
Kedves Leendő Hallgatónk!
Végigböngészve oldalunkon számos olyan fogalommal találkozhatsz, amely nem biztos, hogy egyértelmű számodra, ezért összeállítottunk számodra egy kis segítséget.
Olyan intézményrendszer, amely egy földrajzi terület lakóit politikailag szervezi egységgé. A modern államot a hatalmi ágak szétválasztása jellemzi. Egy állam szuverenitása azt jelenti, hogy más államok önálló hatalmi tényezőnek ismerik el. Egy állam demokratikus, ha a főhatalom a népszuverenitáson alapul, ennek ellentéte a despotikus hatalomgyakorlás vagy a modern diktatúra. Az állam működésével kapcsolatos tudományos vizsgálatok egyik központi felsőoktatási intézménye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely évenként készíti el az úgynevezett Jó Állam Jelentést.
A modern politikai rendszerek alapvető intézménye, amely révén a nemzet vagy egy közösség életét szabályozzák és irányítják. Jelenthet egy szerveződést, szervezeti formát, illetve közvetítő hatóságot, amelynek révén egy politikai egység a végrehajtó hatalmat gyakorolja, s ezért az osztályozása a belső hatalommegosztáson alapul. Vonatkozik továbbá a kormányzati funkciót ellátó politikai intézmények, törvények és szokások összetett egységére, másfelől a személyekből álló testületre is, amely egy politikailag szervezett egység vezető hatalmát testesíti meg. Legjellemzőbb formái: alkotmányos monarchia (Jordánia Marokkó), parlamentáris monarchia (Svédország), parlamentáris köztársaság (Magyarország), prezidenciális rendszer (USA), félprezidenciális rendszer (Franciaország), kollegiális-direktoriális kormányforma (Svájc).
A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.
Azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre. A közigazgatási feladatokat alapvetően két nagy közigazgatási intézménytípus látja el, az egyik a kormány által irányított felülről lefelé, területi szintre szerveződő, hierarchikusan felépülő államigazgatás, a másik pedig a helyben (települési és területi szinten) szervezett és választott testületek által irányított, de egymással mellérendeltségben álló helyi önkormányzatok csoportja. A közigazgatáshoz tartoznak a többi között az önkormányzatokban, a járási hivatalokban, a megyei kormányhivatalokban és a minisztériumokban dolgozó tisztviselők is. A hazai közigazgatási szakemberképzés egyik bázisa az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara, amely mindazoknak az ismereteknek az átadására hivatott, amelyek az államtudományok és a közigazgatás széles fogalomkörébe beletartoznak.
Mindazokat a szerveket értjük alatta, amelyeket a köz (a társadalom, az állam) tart fenn abból a célból, hogy e szervek, ill. alkalmazottaik meghatározott közérdekű feladatokat lássanak el. Közszolgálati dolgozók többek között a közigazgatási szervek munkatársai, a fegyveres és rendészeti szervek hivatásos állományainak tagjai, mint pl. a rendőrség és a honvédség.
Az NKE a köz szolgálatára készíti fel a hallgatóit, akiktől az állam elvárja, hogy munkájukat ne csak pénzkereseti lehetőségként, szimplán foglalkozásként, hanem hivatásként fogják fel és ennek szellemében tevékenykedjenek a közjóért.
Összetett fogalom, ami alatt nem csak a rendőrség munkáját értjük. Egy olyan állami tevékenység, amely fontos része a közigazgatásnak. Feladatait, hatáskörét jogszabályok rögzítik, amelyek pontosan körülhatárolják eszközrendszerét. Működésének középpontjában a törvényes rend megőrzése, a megbontott rendvisszaállítása áll, vagyis fő feladata a közrend fenntartása és védelme. A rendőrség mellett a rendészeti hivatáshoz tartozik a többi között a büntetés-végrehajtás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint részben a Nemzeti Adó és Vámhivatal is. A hazai felsőoktatásban kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara (RTK)folytat képzést. A rendészet ma már önálló tudományágként is funkcionál, az RTK-n már önálló rendészettudományi doktori iskola is működik.
Az ország külső fegyveres támadástól való megvédésével kapcsolatos elvek, szervezetek, tevékenységek és az azt meghatározó tényezők összessége. Célja az ország függetlenségének, területi épségének, alkotmányos rendjének, lakosságának és anyagi javainak megóvása, ami az ország összes élő, dologi és szellemi erőforrásainak felkészítésével és aktivizálásával valósul meg.
Az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység. Fő céljai: hivatalos kapcsolatok fenntartása más államokkal; az állam és polgárai érdekeinek képviselete, védelme; információszerzés; a saját országról szóló ismeretek terjesztése. Az államok ezt a tevékenységüket e célra kialakított szervezeteken és szakembereken (általában külügyminisztérium és külképviseletek, diplomaták) keresztül végzik, ezért annak kialakulása összefügg az államok létrejöttével. A diplomáciai pályára való felkészülést segítik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar képzései is.
Katasztrófavédelem: Azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. Ezt a tevékenységet Magyarországon egy egységes szervezet, a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinálja. A katasztrófavédelmi felsőfokú képzés fő színtere a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete.
Egy adott állam szuverenitásának és alkotmányos rendjének biztonságát jelenti. Komplex kategória, amely nemcsak a katonai, de a politikai, gazdasági társadalmi, emberjogi, környezeti és informatikai biztonságot is magában foglalja, szorosan összefügg az adott állam szűkebb és tágabb környezete, valamint szövetségesei biztonságával. Az NKE is zajlik felsőfokú nemzetbiztonsági képzés, a Nemzetbiztonsági Intézet berkein belül.
Az elnevezés a latin universitas szóból származik, ami egyetemesség, összesség jelentéssel bír, miután a középkor egyetemei a tanárok és diákok közösségét, összességét jelentették. Ma már minden olyan oktatási intézetet, amelyen többféle szakon különböző magasabb fokozatokat lehet szerezni, egyetemnek hívnak. A kisebb intézményeknek, amelyek eggyel alacsonyabb szintű, speciális végzettséget biztosítanak, főiskola a nevük. Oktatási tevékenysége keretében alapképzési, mesterképzési vagy doktori fokozat (oklevél) megszerzését teszi lehetővé. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara integrációjának eredményeként 2012. január elsejétől működik.
Általánosan stratégiai döntéshozó, ellenőrző testület, amely meghatározza az egyetem tevékenységét, így különösen képzési és kutatási, gazdasági feladatait, működését, továbbá ellenőrzi azok végrehajtását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – tekintettel arra, hogy több minisztérium is fenntartója az intézménynek- bizonyos jogokat a Fenntartói Testület gyakorol.
Magyarországon jelenleg egyetlen tudományos fokozat szerezhető: a PhD a latin „philosophiæ doctor” (= A filozófia tanítója) rövidítése. Szervezett képzés esetén feltétele többek között az ún. abszolutórium megszerzése, tehát a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, amely után megkezdődhet az ún. fokozatszerzési eljárás. A fokozat megszerzéséhez a doktori szigorlat eredményes letétele, valamint a PhD értekezés sikeres megvédése szükséges. a 90-es évek közepén Magyarországon újra bevezették a habilitációt, amely bevett tudományos minősítés volt a szocialista éra előtt. Ez képezi a rendszer második elemét, amely a gyakorlatban csupán az MTA kutatóintézeteiben dolgozók számára nem szükséges, minthogy a habilitáció eredetileg az oktatás minőségét vizsgálja, és a kutatóintézetekben oktatás nem folyik.
A magyar egyetemeken, főiskolákon és kutatóintézetekben a hazai szokások és a törvényi szabályozás alapján az oktatói-kutatói pályának – emelkedő hierarchia szerint – az alábbi beosztásait különböztetik meg oktatói munkakörben:
- tanársegéd,
- adjunktus,
- főiskolai docens, illetve egyetemi docens,
- főiskolai tanár, illetve egyetemi tanár.
Az Európai Felsőoktatási Térség területén tanuló hallgatók más országok társintézményekben való tanulmányait segítő program. Az Erasmus az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja, mely mostanáig több mint 2,5 millió egyetemi hallgató mobilitását segítette elő Európában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem is jelentős lehetőségeket kínál ezen a téren.