Eltérő finanszírozási formák

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 21/A. §-a alapján a költségviselés formája szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem vagy NKE) képzésében részt vevő lehet

a) közszolgálati ösztöndíjas hallgató,

b) önköltség fizetésére nem kötelezett hallgató, aki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos, a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban, illetve pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: hivatásos vagy szerződéses jogviszony) vagy tisztjelölti jogviszonyban áll,

c) önköltséges hallgató, vagy

d) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § f) pontjában meghatározott ösztöndíjas hallgató (rendészeti ösztöndíjas hallgató).

A közszolgálati ösztöndíjas hallgatóra a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az NKE tv-ben foglalt eltérésekkel. A levelező munkarendben tanuló közszolgálati ösztöndíjas hallgatói juttatásra nem jogosult.

A közszolgálati ösztöndíjas hallgatókkal az Egyetem szerződést köt. A nappali munkarendű rendészeti tisztjelölti alapképzésre felvételt nyert személyt az országos parancsnok vagy az országos főigazgató a rendvédelmi szerv rendvédelmi tisztjelölti állományába kinevezi. A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy a Magyar Honvédséggel szerződéses szolgálati viszonyt létesít.

A támogatott képzések esetében a fent részletezett szerződések, illetve kinevezés, az önköltséges képzésre felvettek esetében a hallgatói képzési szerződés aláírása a hallgatói jogviszony létesítésének feltétele. Az Egyetem által kötendő szerződések szövege megtalálható az Egyetem honlapján (www.uni-nke.hu), az Oktatás/Hallgatóknak/Tanulmányi információk/Szerződések menüpont alatt. (A linkre kattintva kilép a hivatalos Tájékoztatóból.)

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 47. § (6) bekezdés d) pontja értelmében a támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni azt az időt, amelyet az NKE tv. 21/A. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott jogviszonyban álló hallgató az Egyetem képzésén vett igénybe.

A közszolgálati ösztöndíjas hallgatók tekintetében az Nftv. támogatási idő számítására vonatkozó 47. §-ának rendelkezései közül kizárólag az Nftv. 47. § (2)–(3) bekezdését és azzal összefüggésben (4)–(6) bekezdését, valamint (8) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a támogatási idő számításakor kizárólag az Egyetem közszolgálati ösztöndíjjal támogatott képzésén igénybe vett támogatási időt kell figyelembe venni. Az NKEtv. 21/A. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott hallgatók tekintetében az Nftv. 47. §-a – az Nftv. 47. § (6) bekezdés d) pontja kivételével – nem alkalmazandó.

Az Nftv. 48. § (2)–(3) bekezdését kizárólag az önköltséges képzésben részt vevő, valamint a közszolgálati ösztöndíjas hallgató tekintetében kell alkalmazni.

A felsőoktatási felvételi jelentkezés során a jelentkezőknek meg kell jelölniük, hogy milyen finanszírozási formában szeretnének felsőoktatási tanulmányokat folytatni.

Az adott meghirdetett képzésnél a finanszírozási forma oszlopban az „A” betűjeles képzést kell annak a jelentkezőnek megjelölnie, aki önköltség fizetésére nem kötelezett – hivatásos, szerződéses jogviszonyban álló, tisztjelölti –, közszolgálati ösztöndíjasként támogatott képzésre kíván felvételt nyerni.

Annak a jelentkezőnek, aki képzése költségeinek viselését vállalja, a „K” betűjeles képzést kell megjelölnie.

A közszolgálati ösztöndíjas hallgató főbb kötelezettségei az Nftv. és az NKE tv. alapján:

a) köteles az általa folyatott, ösztöndíjjal támogatott adott képzésen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, és

b) az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony),

c) köteles az általa ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani az adott képzés megszűnésének napjától számítva az ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül, ha az a) pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg az ösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy

d) köteles visszafizetni az adott képzésére tekintettel az ösztöndíjnak (e pont tekintetében a továbbiakban: tartozás) – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem tart fenn a b) pont szerint hazai munkaviszonyt, illetve visszafizetni a tartozás ötven százalékának megfelelő összeget a magyar államnak, ha nem tart fenn a c) pont szerint hazai munkaviszonyt.

A rendészeti terület nappali munkarendű alapképzéseiben részt vevő hallgatók – bizonyos kivételekkel – tisztjelölti jogállásban tanulnak, amelyet a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: rendvédelmi tisztjelölt), valamint – a bűnügyi (adó- és pénzügyi nyomozó) és a rendészeti (vám- és pénzügyőri) szakirányok tekintetében – a Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény szabályoz (a továbbiakban pénzügyőr tisztjelölt).

A rendvédelmi tisztjelölt:

A rendvédelmi tisztjelölt tisztjelölti szolgálati jogviszonyban teljesít szolgálatot, amelyben őt és a vele rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szervet a jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A rendvédelmi tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a rendvédelmi szervnél a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés.

A tisztjelölti és a hallgatói jogviszony csak együttesen létesíthető és a képzés időtartama alatt mindkettőnek fenn kell állnia. Valamelyik jogviszony megszűnése a másik jogviszony megszűnését vonja maga után.

A rendvédelmi tisztjelölt köteles a rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatni, és hivatásos állományba vételét követően legalább 10 év időtartamban az őt kinevező rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesít. A rendvédelmi szerv köteles a rendvédelmi tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatni, ezek befejezését követően hivatásos állományba venni, és a végzettségének megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatni.

A rendvédelmi tisztjelölt a vele rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt létesítő rendvédelmi szerv tisztjelölti állományában, a hallgatói előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. A rendvédelmi tisztjelölt szolgálatteljesítési helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata.

A pénzügyőr tisztjelölt:

A tisztjelölt pénzügyőr tisztjelölti jogviszonyban teljesít szolgálatot, amelyben őt és a vele tisztjelölti jogviszonyt létesítő Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (a továbbiakban: NAV) jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a NAV-nál az I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörben történő feladatellátásra való felkészülés.

A tisztjelölti és a hallgatói jogviszony csak együttesen létesíthető és a képzés időtartama alatt mindkettőnek fenn kell állnia. Valamelyik jogviszony megszűnése a másik jogviszony megszűnését vonja maga után.

A tisztjelölt köteles a rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatni, és az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyba történő kinevezését követően legalább 10 év időtartamban a NAV-nál szolgálatot teljesíteni. A NAV köteles a tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatni, ezek befejezését követően I. besorolási osztályba tartozó pénzügyőri munkakörbe kinevezni, és a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatni.

A tisztjelölt a NAV tisztjelölti állományában, a hallgatói előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. A tisztjelölt szolgálatteljesítési helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozata.

A kettős jogállású hallgató:

A hivatásos állományviszonyú nappali és levelező munkarendes hallgatók kettős jogállásban tanulnak. A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 2. § c) pontja szerint a kettős jogállású hallgató a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti hivatásos állomány tagja, aki államilag támogatott képzésben folytat tanulmányokat a Rendészettudományi Kar valamely képzésén. A hivatásos állományú hallgatók a Kar képzésein térítésmentes képzésben vesznek részt. Illetményüket tanulmányi idejük alatt a szolgálati helyük szerinti rendvédelmi szerv folyósítja.

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény értelmében a honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy annak időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és szerződéses szolgálati viszonyban áll. A honvéd tisztjelölt szerződéses szolgálati viszonyban teljesít katonai szolgálatot, amelyben mindkét felet jogszabályban és a felek által kötött szerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A honvéd tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a katonatiszti életpályára történő felkészülés.

Honvédtiszti alapképzésben szerződéses szolgálati viszony megkötése nélkül hallgatói jogviszony nem létesíthető, és nem tartható fenn.

A honvéd tisztjelölt az állományba vétellel vállalja, hogy honvédtiszti tanulmányait a legjobb képességei szerint folytatja, a tanulmányai befejezését követően honvédelmi szervezetnél kötelezően szolgálati viszonyban töltött időként legalább 10 év időtartamú szolgálatot teljesít, ide nem értve az önkéntes tartalékos szolgálatot. A Magyar Honvédség vállalja, hogy a honvéd tisztjelölt honvédtiszti tanulmányait támogatja, ezek sikeres befejezését követően tiszti állományba veszi, és megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatja.

A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti terület nappali munkarendű alapképzéseire – bizonyos kivételekkel – az a személy vehető fel, aki a jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló vonatkozó rendeletben előírt alkalmassági követelményeknek megfelel.

Az Egyetem a nappali munkarendben folyó rendészeti és bűnügyi alapképzésre, katasztrófavédelem alapképzés katasztrófavédelmi művelet szakirányára, valamint a magánbiztonsági alapképzési szakra jelentkezővel – a hivatásos állományú jelentkező, kivételével –, továbbá a bűnügyi igazgatási alapképzés informatikai nyomozó szakirányára jelentkezővel az alkalmassági vizsgálat részeként pályaalkalmassági orientációs beszélgetést folytat le, melynek keretében bizottság vizsgálja a felvételiző pálya iránti elkötelezettségét és alkalmasságát. A pályaalkalmassági orientációs beszélgetés annak a felmérésére irányul, hogy a jelentkező a rendészeti hivatásra kellően motivált, illetve esetében nincs-e olyan kizáró ok, amely a hivatás gyakorlására alkalmatlanná teszi. Az Egyetem – az alkalmassági vizsgálat részeként – a bűnügyi alapképzési szak kiber nyomozó szakirányára jelentkezővel informatikai jártassági és készségvizsgálatot folytat le, melynek keretében bizottság vizsgálja a jelentkező infokommunikációs eszközök felhasználó szintű ismeretét és kreatív problémamegoldó képességét. A bűnügyi igazgatási alapképzési szak informatikai nyomozó szakirányára jelentkező esetében a pályaalkalmassági vizsgálatot kizárólag a készségvizsgálat képezi.

A honvédtiszti alapképzés tekintetében további feltétel, hogy a hallgató hozzájárul a nemzetbiztonsági alkalmasságának ellenőrzéséhez. Az Egyetem a honvédtiszti alapképzésre jelentkezővel az alkalmassági vizsgálat részeként pályaalkalmassági orientációs beszélgetést folytat le, melynek keretében bizottság vizsgálja a felvételiző pálya iránti elkötelezettségét.

A rendvédelmi tisztjelölti helyekre felvételt nyert pályázók életvitelét a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a pénzügyőr tisztjelöltekét pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal a hallgatói jogviszony létesítése előtt ellenőrzi. Kifogásolható életvitel megállapítása esetén az Egyetemmel hallgatói jogviszony nem létesíthető.

Az NKE tv. 21. §-a értelmében hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű. Az NKE tv. 22. §-a értelmében honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben továbbá nem létesíthető hallgatói jogviszony azzal,

a) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította,
aa) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
ab) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ac) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
ad) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ae) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
af) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, valamint

b) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

d) aki büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt áll.

Azt a tényt, hogy az NKE tv. 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
a) az Egyetemre történő beiratkozáskor a hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó személy,
b) a hallgatói jogviszony fennállása alatt az Egyetem írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a hallgatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően a hallgató haladéktalanul 3 hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti terület nappali munkarendű alapképzésére a 18. életévét betöltött, de a felvétel évében 25. életévét be nem töltött – a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai és a pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban állók esetében 30 évesnél nem idősebb –, cselekvőképes, magyar állampolgársággal rendelkező személy vehető fel.

A honvédtiszti alap- és mesterképzésben a honvédelemért felelős miniszter és az érintett ország védelmi minisztere által kötött képzési együttműködési megállapodás alapján külföldi hallgató is részt vehet. A külföldi hallgató nem áll honvéd tisztjelölti jogviszonyban.

A felvett státuszú pályázó beiratkozást megelőzően köteles fogadalmat tenni és hallgatói jogviszonya alatt a fogadalomhoz méltó magatartást tanúsítani. A fogadalom szövege az Egyetem honlapján (www.uni-nke.hu,  a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban olvasható. (A linkre kattintva kilép a hivatalos Tájékoztatóból.)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a hallgatói jogviszonyt érintő további speciális feltételeket tartalmaz még különösen az NKE tv., a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, a honvéd tisztjelöltek vonatkozásában a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény.

A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Felvkr.) 22. § (2) bekezdése értelmében az államtudományi képzési terület nem önköltséges alapképzési szakjaira jelentkezők közül maximális pontszámmal (500 pont) sportösztöndíjasként kell figyelembe venni azokat, akik teljesítik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban meghatározott további felvételi, valamint sportteljesítménnyel kapcsolatos követelményeket.

Ennek értelmében az Egyetem pályázatot hirdet a 2027. évi felsőoktatási felvételi eljárásban jelentkezők számára a sportösztöndíj elnyerésére. A sportösztöndíj feltételei az alábbiak:

• a jelentkező a felvételi jelentkezés évében nem töltötte be 35. életévét;
• kiemelkedő sportteljesítménnyel rendelkezik a felvételi jelentkezés évét megelőző négy évben.

A pályázat keretében sportteljesítményként kizárólag olimpiai vagy paralimpiai versenyszámban, Olimpián vagy Paralimpián, világbajnokságon, Európa-bajnokságon, korosztályos világ- és Európa-bajnokságon vagy egyéb nemzetközi, csapatsportág esetén legalább tizenkét ország részvételével zajló versenyen, valamint a felnőtt alatti első utánpótlás korcsoportban a jelentkezés időpontjáig elért eredmények vehetők figyelembe.

A részletes feltételeket és a pályázati felhívást az Egyetem honlapján közzéteszi. A pályázati felhívás tartalmazza a pályázat benyújtására jogosultak körét és a sportösztöndíjban részesíthetők számát, a pályázat benyújtásának határidejét, módját és helyét, a pályázat benyújtásához szükséges formanyomtatványokat és a benyújtandó igazolások meghatározását, az elbírálás szempontrendszerét, módját és határidejét, a döntés közlésének módját, a döntéssel szembeni jogorvoslat benyújtásának határidejét, módját és helyét, valamint az ösztöndíjassal kötendő szerződés feltételeit.

A sportösztöndíjat elnyerő, a rendészeti, valamint a honvédtiszti alapképzési szakokra jelentkezőknek a sportösztöndíj elnyerése esetén is meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályban meghatározott és a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóban is szereplő különös felvételi feltételeknek is.

Olyan intézményrendszer, amely egy földrajzi terület lakóit politikailag szervezi egységgé. A modern államot a hatalmi ágak szétválasztása jellemzi. Egy állam szuverenitása azt jelenti, hogy más államok önálló hatalmi tényezőnek ismerik el. Egy állam demokratikus, ha a főhatalom a népszuverenitáson alapul, ennek ellentéte a despotikus hatalomgyakorlás vagy a modern diktatúra. Az állam működésével kapcsolatos tudományos vizsgálatok egyik központi felsőoktatási intézménye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely évenként készíti el az úgynevezett Jó Állam Jelentést.

A modern politikai rendszerek alapvető intézménye, amely révén a nemzet vagy egy közösség életét szabályozzák és irányítják. Jelenthet egy szerveződést, szervezeti formát, illetve közvetítő hatóságot, amelynek révén egy politikai egység a végrehajtó hatalmat gyakorolja, s ezért az osztályozása a belső hatalommegosztáson alapul. Vonatkozik továbbá a kormányzati funkciót ellátó politikai intézmények, törvények és szokások összetett egységére, másfelől a személyekből álló testületre is, amely egy politikailag szervezett egység vezető hatalmát testesíti meg. Legjellemzőbb formái: alkotmányos monarchia (Jordánia Marokkó), parlamentáris monarchia (Svédország), parlamentáris köztársaság (Magyarország), prezidenciális rendszer (USA), félprezidenciális rendszer (Franciaország), kollegiális-direktoriális kormányforma (Svájc).

A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

Azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre. A közigazgatási feladatokat alapvetően két nagy közigazgatási intézménytípus látja el, az egyik a kormány által irányított felülről lefelé, területi szintre szerveződő, hierarchikusan felépülő államigazgatás, a másik pedig a helyben (települési és területi szinten) szervezett és választott testületek által irányított, de egymással mellérendeltségben álló helyi önkormányzatok csoportja. A közigazgatáshoz tartoznak a többi között az önkormányzatokban, a járási hivatalokban, a megyei kormányhivatalokban és a minisztériumokban dolgozó tisztviselők is. A hazai közigazgatási szakemberképzés egyik bázisa az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara, amely mindazoknak az ismereteknek az átadására hivatott, amelyek az államtudományok és a közigazgatás széles fogalomkörébe beletartoznak.

Mindazokat a szerveket értjük alatta, amelyeket a köz (a társadalom, az állam) tart fenn abból a célból, hogy e szervek, ill. alkalmazottaik meghatározott közérdekű feladatokat lássanak el. Közszolgálati dolgozók többek között a közigazgatási szervek munkatársai, a fegyveres és rendészeti szervek hivatásos állományainak tagjai, mint pl. a rendőrség és a honvédség.

Az NKE a köz szolgálatára készíti fel a hallgatóit, akiktől az állam elvárja, hogy munkájukat ne csak pénzkereseti lehetőségként, szimplán foglalkozásként, hanem hivatásként fogják fel és ennek szellemében tevékenykedjenek a közjóért.

Összetett fogalom, ami alatt nem csak a rendőrség munkáját értjük. Egy olyan állami tevékenység, amely fontos része a közigazgatásnak. Feladatait, hatáskörét jogszabályok rögzítik, amelyek pontosan körülhatárolják eszközrendszerét. Működésének középpontjában a törvényes rend megőrzése, a megbontott rendvisszaállítása áll, vagyis fő feladata a közrend fenntartása és védelme. A rendőrség mellett a rendészeti hivatáshoz tartozik a többi között a büntetés-végrehajtás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint részben a Nemzeti Adó és Vámhivatal is. A hazai felsőoktatásban kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara (RTK)folytat képzést. A rendészet ma már önálló tudományágként is funkcionál, az RTK-n már önálló rendészettudományi doktori iskola is működik.

Az ország külső fegyveres támadástól való megvédésével kapcsolatos elvek, szervezetek, tevékenységek és az azt meghatározó tényezők összessége. Célja az ország függetlenségének, területi épségének, alkotmányos rendjének, lakosságának és anyagi javainak megóvása, ami az ország összes élő, dologi és szellemi erőforrásainak felkészítésével és aktivizálásával valósul meg.

Az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység. Fő céljai: hivatalos kapcsolatok fenntartása más államokkal; az állam és polgárai érdekeinek képviselete, védelme; információszerzés; a saját országról szóló ismeretek terjesztése. Az államok ezt a tevékenységüket e célra kialakított szervezeteken és szakembereken (általában külügyminisztérium és külképviseletek, diplomaták) keresztül végzik, ezért annak kialakulása összefügg az államok létrejöttével. A diplomáciai pályára való felkészülést segítik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar képzései is.
Katasztrófavédelem: Azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. Ezt a tevékenységet Magyarországon egy egységes szervezet, a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinálja. A katasztrófavédelmi felsőfokú képzés fő színtere a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete.

Egy adott állam szuverenitásának és alkotmányos rendjének biztonságát jelenti. Komplex kategória, amely nemcsak a katonai, de a politikai, gazdasági társadalmi, emberjogi, környezeti és informatikai biztonságot is magában foglalja, szorosan összefügg az adott állam szűkebb és tágabb környezete, valamint szövetségesei biztonságával. Az NKE is zajlik felsőfokú nemzetbiztonsági képzés, a Nemzetbiztonsági Intézet berkein belül.

Az elnevezés a latin universitas szóból származik, ami egyetemesség, összesség jelentéssel bír, miután a középkor egyetemei a tanárok és diákok közösségét, összességét jelentették. Ma már minden olyan oktatási intézetet, amelyen többféle szakon különböző magasabb fokozatokat lehet szerezni, egyetemnek hívnak. A kisebb intézményeknek, amelyek eggyel alacsonyabb szintű, speciális végzettséget biztosítanak, főiskola a nevük. Oktatási tevékenysége keretében alapképzési, mesterképzési vagy doktori fokozat (oklevél) megszerzését teszi lehetővé. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara integrációjának eredményeként 2012. január elsejétől működik.

Általánosan stratégiai döntéshozó, ellenőrző testület, amely meghatározza az egyetem tevékenységét, így különösen képzési és kutatási, gazdasági feladatait, működését, továbbá ellenőrzi azok végrehajtását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – tekintettel arra, hogy több minisztérium is fenntartója az intézménynek- bizonyos jogokat a Fenntartói Testület gyakorol.

Magyarországon jelenleg egyetlen tudományos fokozat szerezhető: a PhD a latin „philosophiæ doctor” (= A filozófia tanítója) rövidítése. Szervezett képzés esetén feltétele többek között az ún. abszolutórium megszerzése, tehát a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, amely után megkezdődhet az ún. fokozatszerzési eljárás. A fokozat megszerzéséhez a doktori szigorlat eredményes letétele, valamint a PhD értekezés sikeres megvédése szükséges. a 90-es évek közepén Magyarországon újra bevezették a habilitációt, amely bevett tudományos minősítés volt a szocialista éra előtt. Ez képezi a rendszer második elemét, amely a gyakorlatban csupán az MTA kutatóintézeteiben dolgozók számára nem szükséges, minthogy a habilitáció eredetileg az oktatás minőségét vizsgálja, és a kutatóintézetekben oktatás nem folyik.

A magyar egyetemeken, főiskolákon és kutatóintézetekben a hazai szokások és a törvényi szabályozás alapján az oktatói-kutatói pályának – emelkedő hierarchia szerint – az alábbi beosztásait különböztetik meg oktatói munkakörben:

• tanársegéd,
• adjunktus,
• főiskolai docens, illetve egyetemi docens,
• főiskolai tanár, illetve egyetemi tanár.

Az Európai Felsőoktatási Térség területén tanuló hallgatók más országok társintézményekben való tanulmányait segítő program. Az Erasmus az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja, mely mostanáig több mint 2,5 millió egyetemi hallgató mobilitását segítette elő Európában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem is jelentős lehetőségeket kínál ezen a téren.