Évről évre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legnépszerűbb szakjai között vannak a nyomozói munkához kapcsolódó képzések. A Rendészettudományi Karon (RTK) négy szakirány kínál lehetőséget arra, hogy valakiből bűnügyi tiszt, akár gazdaságvédelmi-, vagy kibernyomozó legyen.
Bár az egyik legnépszerűbb rendészeti tevékenység a nyomozói munka, nagy hiány van hazánkban jól képzett bűnügyi és gazdaságvédelmi nyomozókból. Az RTK bűnügyi alapképzési szakán olyan szakembereket képeznek, akik szakmai felkészültségük alapján alkalmasak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek bűnügyi szolgálatainál akár vezetői feladatok ellátására is.
„Sokszor a filmekben látott nyomozói munka ösztönzi a hallgatókat a jelentkezésre, de a mozivásznon látott jelenetek sok esetben nagyon távol állnak a valóságtól, ahol nem sztárok vannak, hanem általában aprólékos, szakmai alapokon nyugvó, szisztematikus bűnügyi munka folyik, nagyon kevés lövöldözéssel és autós üldözéssel”– mondta el honlapunknak Szendrei Ferenc ezredes, egyetemi docens. A szakfelelős szerint ebben a munkában megvan a sikerélmény megszerzésének lehetősége, hiszen a nyomozó tiszt legtöbbször láthatja a tevékenysége közvetlen eredményeit, „érezheti, hogy egy kicsit jobbá tette a világot”.
A tanszékvezető elmondta azt is, hogy annyira színes és sokrétű a bűnügyi szakma, hogy gyakorlatilag bárkinek ajánlható, a szakterületek között pedig mindenki megtalálja a neki leginkább megfelelő hivatást. „Ha valaki a mozgalmasabb, izgalmasabb szakmát szeretné, akkor a bűnügyi nyomozói munkát érdemesebb választania, aki pedig egy íróasztal mellett szeret inkább dolgozni, annak a gazdaságvédelmi terület lehet a jó választás”– fogalmazott Szendrei Ferenc.
Az ezredes szerint az egyetemen megszerzett szaktudással az egyes szakterületek közötti váltásra is megvan a lehetősége a diplomás tiszteknek. A képzés során a hallgatók az általános rendőri ismeretek mellett a többi között büntetőjogi, büntetőeljárásjogi, kriminalisztikai, kriminológiai és bűnügyi hírszerzési ismeretekre is szert tesznek. Emellett idegen nyelvi képzések is vannak, valamint az általános fizikai alapokat adó, ugyanakkor a magabiztos intézkedéseket is elősegítő testnevelés és az intézkedéstaktika is fontos része a képzésnek.
A végzett hallgatók általában a rendőrség helyi szerveinél (kerületi és városi rendőrkapitányságok bűnügyi osztályai) kezdik meg a pályafutásukat. „A statisztika szerint itt általában 3 évet töltenek el, majd jellemzően vagy továbblépnek valamelyik magasabb szintű bűnügyi szervhez (megyei rendőr-főkapitányságok bűnügyi szervei), vagy a kapitányságon lépnek előre valamilyen vezetői beosztásba”– teszi hozzá a tanszékvezető. Szendrei Ferenc szólt arról is, hogy a bűnügyi alapképzési szakon nagyon gyakorlatias a képzés, a hallgatók a szakmai gyakorlati rendszerben (nyári és egyéb szakmai gyakorlatok), illetve az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó gyakorlatok során az „igazi”, aktív nyomozókkal is találkozhatnak. Közülük sokan szerepelnek az egyes tárgyak előadói, szakdolgozatok (külső) konzulensei vagy éppen a gyakorlatok vezetői között.
„Az első és másodéves hallgatóinknak a rendőri szocializáció címén igyekszünk bemutatni ennek a pályának minden területét és szintjét, különböző bűnügyi területről érkező előadókkal, vagy éppen olyan pár éve végzett hallgatóinkkal, akik a pályakezdés, beilleszkedés buktatóiról is tudnak beszélni, de olyan bűnügyi vezetők is tartanak előadásokat, akiknek az életútja érdekes és példaértékű lehet a hallgatók számára.” – fogalmazott a szakfelelős.
Szöveg: Szöőr Ádám