Víztudományi Kar

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara a vízügyi ágazat egyik legfontosabb utánpótlási bázisa, képzése országos hírű és jelentőségű.
Az NKE építőmérnöki, környezetmérnöki és vízügyi üzemeltetési mérnöki alapképzési szakjain a 21. század legnagyobb környezeti és társadalmi kihívására, a globális éghajlatváltozásból eredő vízhiány és a vízgazdálkodás egyéb problémáinak kezelésére képeznek szakembereket.

A képzések helyszíne Baja, ahol az egyetem korszerű oktatási infrastruktúrával – vízügyi technológiai eljárások oktatására alkalmas oktatóhelyekkel, laboratóriumokkal, mérőműszerekkel – és jól felszerelt, modern kollégiummal rendelkezik. A Víztudományi Karhoz tartoznak a Kelet-Mecsekben, Magyaregregyen és a Duna partján, Érsekcsanádon található mérőtelepek, amelyek a vízgyűjtőfeltárás és a nagyvízi mérések oktatásának helyszínéül szolgálnak.

Építőmérnöki alapképzési szak

A képzés célja felkészült, a vízválság kezelésére megoldásokat nyújtó építőmérnökök kibocsátása, akik alkalmasak építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és fejlesztési feladatok önálló megoldására. Az itt végzett építőmérnökök elhelyezkedési lehetőségei átlagon felüliek, a diploma megszerzését követően gyakorlatilag 100%-osak az elhelyezkedési mutatók. Az ágazat szakemberhiánnyal küzd, így minden végzett pályakezdő könnyen talál munkalehetőséget országszerte.

Az alábbi specializációk közül lehet választani:

A vízgazdálkodási, vízépítési jellegű tudásanyag főbb részei: árvízvédelem, vízrendezés, vízkészlet-gazdálkodás, vízgyűjtő-gazdálkodás, vízgyűjtőfeltárás, folyószabályozás, vízhasznosítás, ezen belül kiemelten szerepel a mezőgazdasági vízhasznosítás, az öntözés, a tározás, az ármentesítés, a vízrajz és az Európai Unió irányelveihez kapcsolódó ismeretek. Az üzemeltetési kérdések mellett tervezési, monitorozási feladatokat is megismerhetnek a hallgatók. A specializáción a vízkárelhárítás témaköréből az árvizek, belvizek, aszályok kezelésének módszereit, valamint a vízminőség-védelmi kárelhárítás speciális tudásanyagát is el lehet sajátítani. A gyakorlatban, terepen ismerkednek meg a képzésen résztvevők az árvízvédekezés, a geodéziai és a hidrometriai mérések világával.

Főbb tantárgyak: Mezőgazdasági vízhasznosítás; Árvízvédelem; Síkvidéki és dombvidéki vízrendezés; Folyógazdálkodás; Talajtan és mezőgazdaságtan.

A specializáción végzett építőmérnökök az államigazgatásban, a területi vízügyi igazgatóságokon, vagy magánszférában, tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó cégeknél (pl. építésvezetőként) kezdik meg leggyakrabban szakmai pályafutásukat.

A specializáción végzettek a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzése után a Magyar Mérnöki Kamaránál területi vízgazdálkodási építmények tervezésére, vízkészlet-gazdálkodási építmények tervezésére, és szakértői tevékenységek ellátására egyaránt szerezhetnek jogosultságot.

A továbbtanulni szándékozó végzettek könnyen megtalálják a számukra megfelelő mesterképzést, nappali vagy levelező tagozaton egyaránt.

A hallgatók megismerik a települések, az ipari létesítmények vízellátásának, a vizek elvezetésének, kezelésének, hasznosításának eszközrendszerét és folyamatait, valamint gyakorlati feladatait. Elsajátítják a rendszerek működtetéséhez szükséges gépészeti, irányítástechnikai ismereteket, a szakmai szoftverek használatát és a vonatkozó jogi környezetet. Akik ezt a specializációt választják, az ivóvízbiztonság és a katasztrófavédelem legfontosabb kérdésköreivel, a környezeti kárelhárítással kapcsolatos alapismeretekkel, a fontosabb vízkárelhárítási módszerekkel, talaj- és talajvíz-kármentesítési technológiákkal, valamint a vízi ökoszisztémák védelméhez szükséges szakismeretekkel is megismerkednek.

Főbb tantárgyak: Vízellátás, vízszerzés-víztisztítás; Csatornázás, szennyvíztisztítás tervezése és üzemeltetése; Víz- és szennyvíziszapok kezelése; Víztechnológiai gépek, számítógépes közműtervezés, víztechnológiai folyamatok irányítása.

A specializáció elvégzésével területi vagy szakági irányító vezető, víz- és szennyvíztisztító telepvezető, közüzemi ivóvízhálózat vagy szennyvízhálózat üzemeltetés irányító vezető, belső (szenny)vízminőség ellenőrzés vezető, vezető diszpécser munkakörök tölthetőek be. A versenyszférában a tervező és kivitelező cégek előszeretettel alkalmazzák az erős elméleti alapokon nyugvó, de gyakorlatias tudással rendelkező építőmérnököket.

A specializáción végzett hallgatók a Magyar Mérnöki Kamarától települési víziközmű tervezési jogosultságot kaphatnak.

Környezetmérnöki alapképzési szak

A képzés célja olyan korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkező környezetmérnökök képzése, akik a különböző területeken jelentkező környezeti veszélyeket képesek felismerni, valamint a kárelhárítási tevékenységet irányítani. A szak ebben az esetben is a vizet helyezi fókuszba, a globális környezeti problémák mérséklésére összpontosít, különös tekintettel a vízválságra.

Az alábbi specializációk közül lehet választani:

A specializáción a hallgatók elsajátíthatják a vízellátás és a csatornázás szakterületének technológiai és a létesítmények, rendszerek üzemeltetésének gyakorlati ismereteit. Kiemelten kezeli a víz- és szennyvíztisztítás kémiai-biológiai folyamatait, valamint a szakma gyakorlásához nélkülözhetetlen, gépészeti és irányítástechnikai alapoknak a megismertetését. A képzéshez kapcsolódó mérőgyakorlatok a korszerű víz- és szennyvíz-technológiai modellberendezésekkel, valamint biológiai és kémiai laboratóriumokkal felszerelt oktatóbázison, illetve külső helyszíneken történnek.

Főbb tantárgyak: Víziközmű hálózatok; Vízszerzés-víztisztítás; Szennyvíztisztítás tervezése és üzemeltetése; Víz- és szennyvíziszapok kezelése; Víz- és szennyvíztisztító telepek.

A specializáció elvégzésével területi vagy szakági irányító vezető, víz- és szennyvíztisztító telepvezető, közüzemi ivóvízhálózat vagy szennyvízhálózat üzemeltetés irányító vezető, belső (szenny)vízminőség ellenőrzés vezető, vezető diszpécser munkakörök tölthetőek be. A versenyszférában elhelyezkedő technológusok, környezetmérnöki területen tevékenykedő szakértők rendszerint komoly egzisztenciára tesznek szert.

A specializáción végzett hallgatók a Magyar Mérnöki Kamarától többfajta szakértői (pl. hulladékgazdálkodási, levegőtisztaságvédelmi, víz- és földtani közeg védelmi) jogosultságot kaphatnak.

A hallgatók megismerhetik az ár- és belvízmentesítés, a folyószabályozás, a sík- és dombvidéki vízrendezés, valamint a mezőgazdasági vízhasznosítás létesítményeit, elsajátíthatják a vízgyűjtő-gazdálkodás, a természetharmonikus vízrendezés, és a vizesélőhely-rekonstrukció mérnöki feladatainak ellátását szolgáló módszereket. Terepi mérőgyakorlatokon ismerkedhetnek meg a hidrometria és a hidroökológia monitoring módszereivel.

Főbb tantárgyak: Vízgyűjtőgazdálkodás; Települési vízgazdálkodás; Sík- és dombvidéki vízrendezés; Vízi környezet védelme; Vizes élőhelyek védelme, kezelése és rekonstrukciója.

A specializáción végzett környezetmérnökeink az államigazgatásban, a területi vízügyi igazgatóságokon, vagy magánszférában, tervezéssel foglalkozó cégeknél kezdik meg leggyakrabban szakmai pályafutásukat.

A specializáción végzettek a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzése után szakértő jogosultságot szereznek a vízvédelem területén.

A továbbtanulni szándékozók könnyen megtalálják a számukra megfelelő mesterképzést, nappali vagy levelező tagozaton egyaránt.

Vízügyi üzemeltetési mérnöki alapképzési szak

A képzés célja olyan üzemeltetési mérnökök képzése, akik képesek a területi, a települési vízgazdálkodási létesítmények mérnöki-üzembehelyezési, üzemeltetési feladatainak ellátására, üzemeltetői jogosultság birtokában a megfelelő mérnöki szakterületen vízügyi létesítmények beüzemelési és üzemeltetési feladatainak végzésére.

Az alábbi specializációk közül lehet választani:

Területi vízgazdálkodás specializáción a vízkészlet-gazdálkodás és vízrajz, a sík- és dombvidéki vízrendezés, a mezőgazdasági vízhasznosítás, valamint az árvízvédelem és folyógazdálkodás tárgykörök sajátíthatók el.

Főbb tantárgyak: Mezőgazdasági vízhasznosítás; Belterületi vízrendezés; Árvízvédelem és folyógazdálkodás; Vízgazdálkodási létesítmények és üzemeltetésük.

A specializáción végzett vízügyi üzemeltetési mérnökök az államigazgatásban, elsősorban a területi vízügyi igazgatóságokon, vagy magánszférában, tervezéssel vagy kivitelezéssel foglalkozó cégeknél kezdhetik meg szakmai pályafutásukat.

A specializáción a víz- és szennyvíztisztítással, a vízi közművek, a fürdők üzemeltetésével kapcsolatos tudásanyag szerezhető meg. A hallgatók megismerhetik a települési vízgazdálkodás fontosabb elemeit, a vízszerzési lehetőségeket, a víztisztítási és szennyvíztisztítási technológiákat, megtanulhatják a víziközmű-rendszereket hatékonyan üzemeltetni. A specializáción méréstechnikai ismereteket is elsajátíthatnak a hallgatók, majd a víztechnológiai-hidroökológiai mérőgyakorlaton bizonyíthatják a gyakorlati jártasságukat.

Főbb tantárgyak: Méréstechnika-monitoring; Vízi közművek üzemeltetése; Vízszerzés-víztisztítás; Szennyvíztisztítás; Fürdők üzemeltetése.

A képzésen szerzett diplomához jogszabályban (16/2016 BM rendelet 1. melléklet) is rögzített szakmai jogosítványok (vízi közművek üzemeltetéséhez fűződő munkakörök) kötődnek.

A hidrogeológia, vízbeszerzés specializáción az alkalmazott hidrogeológiával, karszthidrogeológiával, a felszín alatti vizek hidrodinamikai modellezésével és vízgazdálkodásával ismerkedhetnek meg a leendő hallgatók.

Főbb tantárgyak: Hidrogeológia; Karszthidrogeológia; Felszín alatti vizek vízgazdálkodása; Vízbeszerzés és felszín alatti vizek hidrodinamikai modellezése.

Nemzetközi vízpolitika és vízdiplomácia (International Water Governance and Diplomacy)

A Víztudományi Kar 2020 szeptemberében indítja az új mesterképzési szakot.

Az egyedülálló szak kizárólag angol nyelven folyik politikatudományi, jogi, műszaki, vízgazdálkodási, gazdasági, természettudományi, társadalomtudományi ismeretek, nemzetközi tanulmányok képzési területen diplomát szerzettek számára.

Információ: Waterdiplo

(4 féléves, nappali és levelező munkarendű, angol nyelvű képzés)

A mesterszak célja olyan szakértők képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában képesek a nemzetközi, az európai uniós és a hazai vízügyi szervezeteknél nemzetközi vonatkozású feladatok ellátására.

A Nemzetközi Vízpolitika és Vízdiplomácia (International Water Governance and Diplomacy) mesterképzési szakon végzett hallgatók mester fokozatú, okleveles nemzetközi vízpolitikai menedzseri címet szereznek.

A szakmai kompetenciák és az elsajátítandó szakmai kompetenciák után az okleveles nemzetközi vízpolitikai menedzser tudása tekintetében: ismeri a nemzetközi vízügyi kapcsolatok történeti, jogi és politikai vonatkozásait; az Európai Unió vízügyi politikáját, illetve intézményi rendszerét; a nemzetközi vízügyi rendszer működésének regionális dimenzióit; a vízgazdálkodás összefüggéseit; a magyar nemzeti vízstratégia fejlődésének irányait; a feladat ellátásához szükséges szaknyelvet. Átlátja a vízdiplomácia összefüggéseit; a válságkezelés nemzetközi és hazai rendszerét; a magyar állam és államigazgatás nemzetközi vízügyi kapcsolatrendszerét, a vízgazdálkodás hazai és nemzetközi összefüggéseit, valamint tisztában van a vízügyi terület alapvető nemzetközi ismeretköreivel.

Képességei tekintetében a végzett hallgató képes a vízgazdálkodás témakörét integráltan kezelni; a nemzetközi, illetve európai vízpolitikai folyamatok értelmezésére és formálására; a vízdiplomáciai döntések előkészítésére és meghozatalára; integrált ismeretek széles körű alkalmazására nemzetközi vízügyi területeken; a nemzetközi szervezetek és intézmények tevékenységében való részvételre; konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási és együttműködési technikák alkalmazására; valamint végrehajtó és irányító feladatkörök ellátására.

A szakképzettség szempontjából meghatározó tudományágak, illetve szakterületek, amelyekből a szak felépül a következők: vízügyi ismeretek; vízpolitikai alapismeretek és konfliktuskezelés; jogi ismeretek; nemzetközi vízpolitikai ismeretek; nemzetközi konfliktuskezelés és diplomáciai alapismeretek.

A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.

A szakmai gyakorlat időtartama – egybefüggően – legalább 4 hét, amelyet kifejezetten vízpolitikával, illetve vízdiplomáciával foglalkozó szakmai környezetben kell a hallgatónak teljesítenie. A szakmai gyakorlat részletes követelményeit a szak tanterve határozza meg.

A mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányokból szükséges minimális kreditek száma 60 kredit az alábbi ismeretkörökben: politikatudományi, jogi, műszaki, vízgazdálkodási, gazdasági, természettudományi, társadalomtudományi ismeretek, nemzetközi tanulmányok. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a jelentkező. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményeinek bármely főiskolai képzésében, egyetemi képzésében, alapképzési szakán vagy mesterképzési szakán szerzett felsőfokú végzettség.

A nappali munkarendű hallgatók jelentős része támogatott, az egyetemmel kötött közszolgálati ösztöndíjszerződés keretében folytatja tanulmányait.

A kar által meghirdetett szakokra az általános felvételi feltételek vonatkoznak.

Szakirányú továbbképzés esetén minden tanév végén Kari felvételieljárás során lehet jelentkezni. A képzések indulása szeptember elejére várható.

A mesterképzésre jelentkezők esetében a képzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma 60 kredit a korábbi tanulmányok alapján, az alábbi ismeretkörökben: politikatudományi, jogi, műszaki, vízgazdálkodási, gazdasági, természettudományi, társadalomtudományi ismeretek, nemzetközi tanulmányok.

További információ: felvi.hu

A végzett hallgatók képesek lesznek az árvíz- és belvízvédekezési feladatok helyszíni operatív irányítására, a védekezést irányító szervezet szakfeladatainak ellátására, az árvíz- és belvízvédelem szakterületen jelentkező fejlesztési feladatok megoldására. Elsajátítják továbbá a szakhatósági feladatok emelt szintű ellátásához, valamint az árvíz- és belvízvédelem szakterületen a tervezői, a szakértői, az építési műszaki ellenőri munkához, a jogosultság megszerzéséhez szükséges ismereteket.
A képzés célja a jelentkezők ismeretanyagának bővítése korszerű általános és szakmai természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási ismeretekkel. A mérnöki oklevéllel, szakmai előképzettséggel rendelkező szakmérnökök a továbbképzés elvégzése után képesek lesznek a természetvédelem területén megjelenő, vízgazdálkodással kapcsolatos kihívások, illetve a vízgazdálkodás területén megjelenő természetvédelmi kérdések kezelésére, tervezési, hatósági-felügyeleti és üzemeltetési jellegű feladatok és munkák magas színvonalú, a növekvő elvárásoknak megfelelő ellátására.
A képzés célja a vállalkozásokban és a közszférában dolgozó, műszaki alapdiplomát szerzett szakemberek továbbképzése annak érdekében, hogy képessé váljanak a munkájuk során felmerülő gazdasági problémák megoldására önállóan vagy egy szakértői csapat értékes tagjaként. Az elméleti és gyakorlati ismereteket megszerzett végzett hallgatók gazdálkodási és vezetési feladatokat teljesítenek a magas szintű műszaki tartalmú létesítmények tervezési, kivitelezési, üzemeltetési, fejlesztési és felhagyási fázisaiban, kiemelten a vízügyi ágazat különböző területein. A posztgraduális szak moduljai úgy épülnek fel, hogy teljes mértékben megfeleljenek azok egyedi képzési igényeinek is, akik bővíteni kívánják felkészültségüket a munkaerőpiacra lépést vagy újrakezdést megelőzően, a könnyebb érvényesülés és a gyors karrierépítés érdekében.

A képzés célja olyan korszerű műszaki-, jogi- és közigazgatási ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik komplex módon képesek a vízgazdálkodás területén jelentkező tervezési, üzemeltetési és vízvédelmi tevékenység támogatására, valamint a hatósági és szakhatósági feladatok ellátására.

A hallgatók elsajátítják az árvíz- és belvízvédekezési feladatok helyszíni operatív irányítását, a védekezést irányító szervezet szakfeladatait, az árvíz- és belvízvédelem szakterületen jelentkező fejlesztési feladatok megoldási lehetőségeit; a szakhatósági feladatok emelt szintű ellátását, valamint az árvíz- és belvízvédelem szakterületen tervezői, szakértői, valamit az építési műszaki ellenőri munka ismereteinek, a jogosultság megszerzésének alapismereteit.

További információ: VTK weboldal

A képzés célja a jelentkező ismeretanyagának bővítése korszerű általános és szakmai vízrajzi ismeretekkel. A mérnöki oklevéllel, szakmai előképzettséggel rendelkező szakmérnökök a továbbképzés elvégzése után képesek lesznek a vízrajz területén megjelenő kihívások, a vízrajzi mérőhálózatok, mérőrendszerek, monitoring-rendszerek tervezésére és üzemeltetésére, valamint a korszerű méréstechnikai, adatfeldolgozási és adatkezelési feladatok magas színvonalú, a növekvő elvárásoknak megfelelő ellátására.
A képzés során a hagyományos és az új víz- és szennyvíztisztítási, víz- és szennyvíz­iszap-kezelési technológiákat, a megvalósításukat szolgáló műtárgyakat, berendezéseket, valamint létesítésüket, üzemeltetésüket ismerhetik meg a hallgatók. A képzés kitér a korszerű üzemeltetés irányítástechnikai berendezéseire és a fontosabb irányítási algoritmusokra, az üzemeltetéshez szükséges műszaki-gazdasági, közegészségügyi és jogi ismeretekre, valamint a kapcsolódó elméleti alapokra, ágazati és EU-ismeretekre is. A szakmérnöki képzésben szerzett diplomához jogszabályban (16/2016 BM rendelet 1. melléklet) is rögzített szakmai jogosítványok kötődnek. Az itt végzett szakmérnökök olyan szakági vezető pozíciókat tölthetnek be, melynek társadalmi presztízse magas, bérezése is kiemelkedő.
  • a felvételizők kizárólag a Felvi.hu oldalról elérhető E-felvételin keresztül nyújthatják be jelentkezésüket 2020. február 15-ig
  • az elektronikus felvételi a felsőoktatásba történő jelentkezés és a felsőoktatási felvételi eljárás alatti ügyintézés online változata
  • a felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkező díjmentesen nyújthatja be a jelentkezési kérelmét
  • díjmentes alapjelentkezés három képzés megjelölését teszi lehetővé, ezen felül a jelentkezőnek jelentkezésekor – a jelentkezési helyek számától függően -kiegészítő díjat kell fizetnie.
  • lépései:
    • regisztráció
    • jelentkezési helyek kitöltése
    • jelentkezési sorrend/sorrendmódosítás
    • E-felvételi jelentkezés kitöltése
    • kiegészítő eljárási díj befizetése
    • hitelesítés
  • fel kell tölteni valamennyi, már rendelkezésre álló dokumentumot
  • amennyiben valamilyen dokumentum a jelentkezési határidőig még nem áll rendelkezésre, úgy azokat későbbi időpontig fel lehet tölteni
  • a benyújtásra az E-felvételibe való feltöltéssel vagy postai úton kerülhet sor
    • E-felvételi esetén a dokumentumok szkennelt példányát kell feltölteni a jelentkezéshez
    • míg postai benyújtás estén fekete-fehér, A4-es formátumú fénymásolatot kell csatolni
  • a másolatokat mindig csak 1 példányban kell feltölteni
  • a dokumentumok a hitelesítő adatlap „Csatolt dokumentumok” pontjában ellenőrizhetők
  • a jelentkező az elektronikus felületen benyújtotta jelentkezését
  • az űrlapot hitelesítette
  • kötelezően benyújtandó dokumentumok
    • érettségi bizonyítvány (alapképzésre történő jelentkezéskor)
    • felsőfokú oklevél (mester- és doktori képzésre történő jelentkezéskor)
    • a felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolása
  • pontszámításhoz beküldendő további dokumentumok
    • középiskolai bizonyítvány
    • felsőfokú tanulmányok igazolása
  • többletpontokat igazoló dokumentumok
    • nyelvtudást igazoló dokumentum
    • tanulmányi és művészeti versenyeredmény igazolása
    • felsőoktatási szakképzést igazoló dokumentum
    • szakképesítést igazoló dokumentum
    • sporteredmény igazolása
    • hátrányos helyzet igazolása
    • fogyatékosság igazolása
    • gyermekgondozás
  • az Egyetem által meghatározott további speciális dokumentumok
  • alap-, osztatlan képzések és felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszám, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredmény 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kerül kiszámításra
    • tanulmányi pontok (maximum 200 pont)
      • magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, és egy szabadon választott természettudományos tárgy utolsó két tanult év végi eredményének összege és megszorozva kettővel (100 pont)
      • az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy szabadon választott érettségi tárgy %-os eredményeit átlagolják, majd kerekítik (100 pont)
    • érettségi pontok (maximum 200 pont)
      • két érettségi vizsgatárgy %-os eredményei alapján számolt pont
    • többletpontok (maximum 100 pont)
      • emelt szintű érettségi:
        • vizsgatárgyanként 50 pont (legalább 45%-os emelt szintű érettségi után kapható)
      • nyelvvizsga: (nyelvtudásért maximum 40 többletpontot lehet összeszedni, még akkor is, ha a nyelvvizsga eredmények összesen meghaladják ezt a határt)
        • középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga után 28 pont
        • felsőfokú C típusú nyelvvizsga után 35 pont
  • mesterképzés esetén a felvételi összpontszám: 100 pont
    • motivációs beszélgetés (legfeljebb 40 pont)
    • oklevél minősítése (legfeljebb 50 pont)
    • többletpontok (legfeljebb 10 pont)
  • minimumpontszám, amit a felvételizőnek el kell érni
    • alapképzés: 280 pont
    • mesterképzés: 50 pont

A 2019. évi felvételi ponthatárok a következő linken találhatóak:

https://www.felvi.hu/bin/content/vonal19a/html/szer/szer_1509.html

*(Forrás: Oktatási Hivatal)

További információkért keresse a Víztudományi Kar munkatársait az alábbi elérhetőségeken:

Cím: 6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky u. 14.

Telefon: +36 (79) 523 900;  +36 30 3404712

Tanulmányi Osztály elérhetősége:

vtk.tanulmanyi@uni-nke.hu