Víztudományi Kar

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kara a vízügyi ágazat egyik legfontosabb utánpótlási bázisa, képzése országos hírű és jelentőségű.
Az NKE építőmérnöki, környezetmérnöki és vízügyi üzemeltetési mérnöki alapképzési szakjain a 21. század legnagyobb környezeti és társadalmi kihívására, a globális éghajlatváltozásból eredő vízhiány és a vízgazdálkodás egyéb problémáinak kezelésére képeznek szakembereket.

A képzések helyszíne Baja, ahol az egyetem korszerű oktatási infrastruktúrával – vízügyi technológiai eljárások oktatására alkalmas oktatóhelyekkel, laboratóriumokkal, mérőműszerekkel – és jól felszerelt, modern kollégiummal rendelkezik. A Víztudományi Karhoz tartoznak a Kelet-Mecsekben, Magyaregregyen és a Duna partján, Érsekcsanádon található mérőtelepek, amelyek a vízgyűjtőfeltárás és a nagyvízi mérések oktatásának helyszínéül szolgálnak.

Építőmérnöki alapképzési szak

A képzés célja felkészült, a vízválság kezelésére megoldásokat nyújtó építőmérnökök kibocsátása, akik alkalmasak építési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelő tervezési és fejlesztési feladatok önálló megoldására. Az itt végzett építőmérnökök elhelyezkedési lehetőségei átlagon felüliek, a diploma megszerzését követően gyakorlatilag 100%-osak az elhelyezkedési mutatók. Az ágazat szakemberhiánnyal küzd, így minden végzett pályakezdő könnyen talál munkalehetőséget országszerte.

Az alábbi specializációk közül lehet választani:

A vízgazdálkodási, vízépítési jellegű tudásanyag főbb részei: árvízvédelem, vízrendezés, vízkészlet-gazdálkodás, vízgyűjtő-gazdálkodás, vízgyűjtőfeltárás, folyószabályozás, vízhasznosítás, ezen belül kiemelten szerepel a mezőgazdasági vízhasznosítás, az öntözés, a tározás, az ármentesítés, a vízrajz és az Európai Unió irányelveihez kapcsolódó ismeretek. Az üzemeltetési kérdések mellett tervezési, monitorozási feladatokat is megismerhetnek a hallgatók. A specializáción a vízkárelhárítás témaköréből az árvizek, belvizek, aszályok kezelésének módszereit, valamint a vízminőség-védelmi kárelhárítás speciális tudásanyagát is el lehet sajátítani. A gyakorlatban, terepen ismerkednek meg a képzésen résztvevők az árvízvédekezés, a geodéziai és a hidrometriai mérések világával.

Főbb tantárgyak: Mezőgazdasági vízhasznosítás; Árvízvédelem; Síkvidéki és dombvidéki vízrendezés; Folyógazdálkodás; Talajtan és mezőgazdaságtan.

A specializáción végzett építőmérnökök az államigazgatásban, a területi vízügyi igazgatóságokon, vagy magánszférában, tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó cégeknél (pl. építésvezetőként) kezdik meg leggyakrabban szakmai pályafutásukat.

A specializáción végzettek a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzése után a Magyar Mérnöki Kamaránál területi vízgazdálkodási építmények tervezésére, vízkészlet-gazdálkodási építmények tervezésére, és szakértői tevékenységek ellátására egyaránt szerezhetnek jogosultságot.

A továbbtanulni szándékozó végzettek könnyen megtalálják a számukra megfelelő mesterképzést, nappali vagy levelező tagozaton egyaránt.

A hallgatók megismerik a települések, az ipari létesítmények vízellátásának, a vizek elvezetésének, kezelésének, hasznosításának eszközrendszerét és folyamatait, valamint gyakorlati feladatait. Elsajátítják a rendszerek működtetéséhez szükséges gépészeti, irányítástechnikai ismereteket, a szakmai szoftverek használatát és a vonatkozó jogi környezetet. Akik ezt a specializációt választják, az ivóvízbiztonság és a katasztrófavédelem legfontosabb kérdésköreivel, a környezeti kárelhárítással kapcsolatos alapismeretekkel, a fontosabb vízkárelhárítási módszerekkel, talaj- és talajvíz-kármentesítési technológiákkal, valamint a vízi ökoszisztémák védelméhez szükséges szakismeretekkel is megismerkednek.

Főbb tantárgyak: Vízellátás, vízszerzés-víztisztítás; Csatornázás, szennyvíztisztítás tervezése és üzemeltetése; Víz- és szennyvíziszapok kezelése; Víztechnológiai gépek, számítógépes közműtervezés, víztechnológiai folyamatok irányítása.

A specializáció elvégzésével területi vagy szakági irányító vezető, víz- és szennyvíztisztító telepvezető, közüzemi ivóvízhálózat vagy szennyvízhálózat üzemeltetés irányító vezető, belső (szenny)vízminőség ellenőrzés vezető, vezető diszpécser munkakörök tölthetőek be. A versenyszférában a tervező és kivitelező cégek előszeretettel alkalmazzák az erős elméleti alapokon nyugvó, de gyakorlatias tudással rendelkező építőmérnököket.

A specializáción végzett hallgatók a Magyar Mérnöki Kamarától települési víziközmű tervezési jogosultságot kaphatnak.

Környezetmérnöki alapképzési szak

A képzés célja olyan korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, közgazdasági és menedzsment ismeretekkel rendelkező környezetmérnökök képzése, akik a különböző területeken jelentkező környezeti veszélyeket képesek felismerni, valamint a kárelhárítási tevékenységet irányítani. A szak ebben az esetben is a vizet helyezi fókuszba, a globális környezeti problémák mérséklésére összpontosít, különös tekintettel a vízválságra.

Az alábbi specializációk közül lehet választani:

A specializáción a hallgatók elsajátíthatják a vízellátás és a csatornázás szakterületének technológiai és a létesítmények, rendszerek üzemeltetésének gyakorlati ismereteit. Kiemelten kezeli a víz- és szennyvíztisztítás kémiai-biológiai folyamatait, valamint a szakma gyakorlásához nélkülözhetetlen, gépészeti és irányítástechnikai alapoknak a megismertetését. A képzéshez kapcsolódó mérőgyakorlatok a korszerű víz- és szennyvíz-technológiai modellberendezésekkel, valamint biológiai és kémiai laboratóriumokkal felszerelt oktatóbázison, illetve külső helyszíneken történnek.

Főbb tantárgyak: Víziközmű hálózatok; Vízszerzés-víztisztítás; Szennyvíztisztítás tervezése és üzemeltetése; Víz- és szennyvíziszapok kezelése; Víz- és szennyvíztisztító telepek.

A specializáció elvégzésével területi vagy szakági irányító vezető, víz- és szennyvíztisztító telepvezető, közüzemi ivóvízhálózat vagy szennyvízhálózat üzemeltetés irányító vezető, belső (szenny)vízminőség ellenőrzés vezető, vezető diszpécser munkakörök tölthetőek be. A versenyszférában elhelyezkedő technológusok, környezetmérnöki területen tevékenykedő szakértők rendszerint komoly egzisztenciára tesznek szert.

A specializáción végzett hallgatók a Magyar Mérnöki Kamarától többfajta szakértői (pl. hulladékgazdálkodási, levegőtisztaságvédelmi, víz- és földtani közeg védelmi) jogosultságot kaphatnak.

A hallgatók megismerhetik az ár- és belvízmentesítés, a folyószabályozás, a sík- és dombvidéki vízrendezés, valamint a mezőgazdasági vízhasznosítás létesítményeit, elsajátíthatják a vízgyűjtő-gazdálkodás, a természetharmonikus vízrendezés, és a vizesélőhely-rekonstrukció mérnöki feladatainak ellátását szolgáló módszereket. Terepi mérőgyakorlatokon ismerkedhetnek meg a hidrometria és a hidroökológia monitoring módszereivel.

Főbb tantárgyak: Vízgyűjtőgazdálkodás; Települési vízgazdálkodás; Sík- és dombvidéki vízrendezés; Vízi környezet védelme; Vizes élőhelyek védelme, kezelése és rekonstrukciója.

A specializáción végzett környezetmérnökeink az államigazgatásban, a területi vízügyi igazgatóságokon, vagy magánszférában, tervezéssel foglalkozó cégeknél kezdik meg leggyakrabban szakmai pályafutásukat.

A specializáción végzettek a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzése után szakértő jogosultságot szereznek a vízvédelem területén.

A továbbtanulni szándékozók könnyen megtalálják a számukra megfelelő mesterképzést, nappali vagy levelező tagozaton egyaránt.

Vízügyi üzemeltetési mérnöki alapképzési szak

A képzés célja olyan üzemeltetési mérnökök képzése, akik képesek a területi, a települési vízgazdálkodási létesítmények mérnöki-üzembehelyezési, üzemeltetési feladatainak ellátására, üzemeltetői jogosultság birtokában a megfelelő mérnöki szakterületen vízügyi létesítmények beüzemelési és üzemeltetési feladatainak végzésére.

Az alábbi specializációk közül lehet választani:

Területi vízgazdálkodás specializáción a vízkészlet-gazdálkodás és vízrajz, a sík- és dombvidéki vízrendezés, a mezőgazdasági vízhasznosítás, valamint az árvízvédelem és folyógazdálkodás tárgykörök sajátíthatók el.

Főbb tantárgyak: Mezőgazdasági vízhasznosítás; Belterületi vízrendezés; Árvízvédelem és folyógazdálkodás; Vízgazdálkodási létesítmények és üzemeltetésük.

A specializáción végzett vízügyi üzemeltetési mérnökök az államigazgatásban, elsősorban a területi vízügyi igazgatóságokon, vagy magánszférában, tervezéssel vagy kivitelezéssel foglalkozó cégeknél kezdhetik meg szakmai pályafutásukat.

A specializáción a víz- és szennyvíztisztítással, a vízi közművek, a fürdők üzemeltetésével kapcsolatos tudásanyag szerezhető meg. A hallgatók megismerhetik a települési vízgazdálkodás fontosabb elemeit, a vízszerzési lehetőségeket, a víztisztítási és szennyvíztisztítási technológiákat, megtanulhatják a víziközmű-rendszereket hatékonyan üzemeltetni. A specializáción méréstechnikai ismereteket is elsajátíthatnak a hallgatók, majd a víztechnológiai-hidroökológiai mérőgyakorlaton bizonyíthatják a gyakorlati jártasságukat.

Főbb tantárgyak: Méréstechnika-monitoring; Vízi közművek üzemeltetése; Vízszerzés-víztisztítás; Szennyvíztisztítás; Fürdők üzemeltetése.

A képzésen szerzett diplomához jogszabályban (16/2016 BM rendelet 1. melléklet) is rögzített szakmai jogosítványok (vízi közművek üzemeltetéséhez fűződő munkakörök) kötődnek.

A hidrogeológia, vízbeszerzés specializáción az alkalmazott hidrogeológiával, karszthidrogeológiával, a felszín alatti vizek hidrodinamikai modellezésével és vízgazdálkodásával ismerkedhetnek meg a leendő hallgatók.

Főbb tantárgyak: Hidrogeológia; Karszthidrogeológia; Felszín alatti vizek vízgazdálkodása; Vízbeszerzés és felszín alatti vizek hidrodinamikai modellezése.

A végzett hallgatók képesek lesznek az árvíz- és belvízvédekezési feladatok helyszíni operatív irányítására, a védekezést irányító szervezet szakfeladatainak ellátására, az árvíz- és belvízvédelem szakterületen jelentkező fejlesztési feladatok megoldására. Elsajátítják továbbá a szakhatósági feladatok emelt szintű ellátásához, valamint az árvíz- és belvízvédelem szakterületen a tervezői, a szakértői, az építési műszaki ellenőri munkához, a jogosultság megszerzéséhez szükséges ismereteket.

A képzés célja a jelentkezők ismeretanyagának bővítése korszerű általános és szakmai természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási ismeretekkel. A mérnöki oklevéllel, szakmai előképzettséggel rendelkező szakmérnökök a továbbképzés elvégzése után képesek lesznek a természetvédelem területén megjelenő, vízgazdálkodással kapcsolatos kihívások, illetve a vízgazdálkodás területén megjelenő természetvédelmi kérdések kezelésére, tervezési, hatósági-felügyeleti és üzemeltetési jellegű feladatok és munkák magas színvonalú, a növekvő elvárásoknak megfelelő ellátására.

A képzés célja a vállalkozásokban és a közszférában dolgozó, műszaki alapdiplomát szerzett szakemberek továbbképzése annak érdekében, hogy képessé váljanak a munkájuk során felmerülő gazdasági problémák megoldására önállóan vagy egy szakértői csapat értékes tagjaként. Az elméleti és gyakorlati ismereteket megszerzett végzett hallgatók gazdálkodási és vezetési feladatokat teljesítenek a magas szintű műszaki tartalmú létesítmények tervezési, kivitelezési, üzemeltetési, fejlesztési és felhagyási fázisaiban, kiemelten a vízügyi ágazat különböző területein.

A posztgraduális szak moduljai úgy épülnek fel, hogy teljes mértékben megfeleljenek azok egyedi képzési igényeinek is, akik bővíteni kívánják felkészültségüket a munkaerőpiacra lépést vagy újrakezdést megelőzően, a könnyebb érvényesülés és a gyors karrierépítés érdekében.

A képzés célja a jelentkező ismeretanyagának bővítése korszerű általános és szakmai vízrajzi ismeretekkel. A mérnöki oklevéllel, szakmai előképzettséggel rendelkező szakmérnökök a továbbképzés elvégzése után képesek lesznek a vízrajz területén megjelenő kihívások, a vízrajzi mérőhálózatok, mérőrendszerek, monitoring-rendszerek tervezésére és üzemeltetésére, valamint a korszerű méréstechnikai, adatfeldolgozási és adatkezelési feladatok magas színvonalú, a növekvő elvárásoknak megfelelő ellátására.

A képzés során a hagyományos és az új víz- és szennyvíztisztítási, víz- és szennyvíz­iszap-kezelési technológiákat, a megvalósításukat szolgáló műtárgyakat, berendezéseket, valamint létesítésüket, üzemeltetésüket ismerhetik meg a hallgatók. A képzés kitér a korszerű üzemeltetés irányítástechnikai berendezéseire és a fontosabb irányítási algoritmusokra, az üzemeltetéshez szükséges műszaki-gazdasági, közegészségügyi és jogi ismeretekre, valamint a kapcsolódó elméleti alapokra, ágazati és EU-ismeretekre is.

A szakmérnöki képzésben szerzett diplomához jogszabályban (16/2016 BM rendelet 1. melléklet) is rögzített szakmai jogosítványok kötődnek. Az itt végzett szakmérnökök olyan szakági vezető pozíciókat tölthetnek be, melynek társadalmi presztízse magas, bérezése is kiemelkedő.

  • a felvételizők kizárólag a Felvi.hu oldalról elérhető E-felvételin keresztül nyújthatják be jelentkezésüket 2020. február 15-ig
  • az elektronikus felvételi a felsőoktatásba történő jelentkezés és a felsőoktatási felvételi eljárás alatti ügyintézés online változata
  • a felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkező díjmentesen nyújthatja be a jelentkezési kérelmét
  • díjmentes alapjelentkezés három képzés megjelölését teszi lehetővé, ezen felül a jelentkezőnek jelentkezésekor – a jelentkezési helyek számától függően -kiegészítő díjat kell fizetnie.
  • lépései:
    • regisztráció
    • jelentkezési helyek kitöltése
    • jelentkezési sorrend/sorrendmódosítás
    • E-felvételi jelentkezés kitöltése
    • kiegészítő eljárási díj befizetése
    • hitelesítés
  • fel kell tölteni valamennyi, már rendelkezésre álló dokumentumot
  • amennyiben valamilyen dokumentum a jelentkezési határidőig még nem áll rendelkezésre, úgy azokat későbbi időpontig fel lehet tölteni
  • a benyújtásra az E-felvételibe való feltöltéssel vagy postai úton kerülhet sor
    • E-felvételi esetén a dokumentumok szkennelt példányát kell feltölteni a jelentkezéshez
    • míg postai benyújtás estén fekete-fehér, A4-es formátumú fénymásolatot kell csatolni
  • a másolatokat mindig csak 1 példányban kell feltölteni
  • a dokumentumok a hitelesítő adatlap „Csatolt dokumentumok” pontjában ellenőrizhetők
  • a jelentkező az elektronikus felületen benyújtotta jelentkezését
  • az űrlapot hitelesítette
  • kötelezően benyújtandó dokumentumok
    • érettségi bizonyítvány (alapképzésre történő jelentkezéskor)
    • felsőfokú oklevél (mester- és doktori képzésre történő jelentkezéskor)
    • a felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolása
  • pontszámításhoz beküldendő további dokumentumok
    • középiskolai bizonyítvány
    • felsőfokú tanulmányok igazolása
  • többletpontokat igazoló dokumentumok
    • nyelvtudást igazoló dokumentum
    • tanulmányi és művészeti versenyeredmény igazolása
    • felsőoktatási szakképzést igazoló dokumentum
    • szakképesítést igazoló dokumentum
    • sporteredmény igazolása
    • hátrányos helyzet igazolása
    • fogyatékosság igazolása
    • gyermekgondozás
  • az Egyetem által meghatározott további speciális dokumentumok
  • alap-, osztatlan képzések és felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszám, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredmény 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kerül kiszámításra
    • tanulmányi pontok (maximum 200 pont)
      • magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, és egy szabadon választott természettudományos tárgy utolsó két tanult év végi eredményének összege és megszorozva kettővel (100 pont)
      • az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy szabadon választott érettségi tárgy %-os eredményeit átlagolják, majd kerekítik (100 pont)
    • érettségi pontok (maximum 200 pont)
      • két érettségi vizsgatárgy %-os eredményei alapján számolt pont
    • többletpontok (maximum 100 pont)
      • emelt szintű érettségi:
        • vizsgatárgyanként 50 pont (legalább 45%-os emelt szintű érettségi után kapható)
      • nyelvvizsga: (nyelvtudásért maximum 40 többletpontot lehet összeszedni, még akkor is, ha a nyelvvizsga eredmények összesen meghaladják ezt a határt)
        • középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga után 28 pont
        • felsőfokú C típusú nyelvvizsga után 35 pont
  • mesterképzés esetén a felvételi összpontszám: 100 pont
    • motivációs beszélgetés (legfeljebb 40 pont)
    • oklevél minősítése (legfeljebb 50 pont)
    • többletpontok (legfeljebb 10 pont)
  • minimumpontszám, amit a felvételizőnek el kell érni
    • alapképzés: 280 pont
    • mesterképzés: 50 pont

A 2019. évi felvételi ponthatárok a következő linken találhatóak:

https://www.felvi.hu/bin/content/vonal19a/html/szer/szer_1509.html

*(Forrás: Oktatási Hivatal)

További információkért keresse a Víztudományi Kar munkatársait az alábbi elérhetőségeken:

Cím: 6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky u. 14.

Telefon: +36 (79) 523 900

Tanulmányi Osztály elérhetősége:

vtk.tanulmanyi@uni-nke.hu