Katasztrófavédelmi Intézet

Az NKE Katasztrófavédelmi Intézete (KVI) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) szakmai felügyelete mellett 2012. január 1-jén alakult meg. A Rendészettudományi Kar részeként működő intézet három egyetemi tanszéket – Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék, Tűzvédelmi és Mentésirányítási Tanszék, Iparbiztonsági Tanszék –, valamint egy Oktatásszervezési Osztályt foglal magában. Az intézet az egyetem Hungária körúti campusán működik, képzéseit a Rendészettudományi Kar hirdeti meg.

A felvételt nyert hallgatók a hároméves katasztrófavédelmi alapképzési szakon nappali és levelező munkarendben, a kétéves katasztrófavédelem mesterképzési szakon levelező munkarendben folytathatnak tanulmányokat. Az intézet olyan felsőoktatási portfóliót kínál, amely az alapképzéstől a doktori képzésig a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek és a gazdasági szereplők igényeinek megfelelően biztosítja a szakemberek utánpótlását.

A polgári szakirány kivételével az első évfolyamra felvett, nappali munkarendben tanuló hallgatók rendészeti alapfelkészítésen vesznek részt. Az alapfelkészítés során elsajátítják a rendvédelmi szerveknél megkövetelt alaki szabályokat, megismerik a hivatásos katasztrófavédelmi szervek működését és szervezeti kultúráját.

Az alapfelkészítés első öt hete (intenzív szakasz) mind fizikailag, mind mentálisan megterhelő, ennek során alapvetően gyakorlati foglalkozásokon (alaki, testnevelés) vesznek részt a hallgatók. Az intenzív szakasz célja a fizikai állóképesség növelése, a rendészeti szocializáció alapjainak lerakása, a rendvédelmi szerveknél elvárt szolgálati érintkezési és magatartási szabályok elsajátítása. A hallgatók szoros napirend szerint élnek. A napirend része a reggeli ébresztő (06.00), a reggeli torna, a szabadidő korlátozása, a tanórán kívüli elfoglaltságok és a takarodó (22.00). Aki az alapfelkészítést egészségügyi vagy mentális okokból nem teljesíti, esetleg időközben rájön, hogy nem a rendészeti képzés érdekli, az a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglaltak, valamint a szabad kapacitások függvényében kérheti átvételét az egyetem más, nem rendészeti és katonai képzést folytató alapszakjaira.

A tisztjelölt hallgatók az első évben térítésmentes ellátás mellett vállalják a kötelező kollégiumi elhelyezést és bentlakást. Az alapkiképzést követi a tűzoltói alaptanfolyam, ahol a hallgatók megismerik a tűzoltás és a műszaki mentés alapismereteit, valamint a szolgálatellátás alapjait. A szakiránynak megfelelő szakismeretek elsajátításán túl a tisztjelölt hallgatók részére folyamatos szervezeti szocializációt biztosító képzés is folyik a Rendvédelmi Tagozat és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság támogatásával.

Az első félév végén a hallgatók tisztjelölti alapvizsgát, majd esküt tesznek. Ezt követően – a szolgálati és szervezeti foglalkozások mellett – szakmai tanfolyamok elvégzésével készülnek fel az első tiszti beosztásuk ellátására. Ennek keretében többek között veszélyesáru-szállítási ellenőri, katasztrófavédelmi mobil laboratórium kezelői, kényszerintézkedés-alkalmazási, elsősegélynyújtó és szolgálatigépjármű-vezetési tanfolyamokat végeznek.

Katasztrófavédelem alapképzési szak

Az alapszakon folyó képzés célja olyan katasztrófavédelmi szervezők képzése, akik a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságoknál, a közigazgatási és a gazdasági szerveknél katasztrófavédelmi, tűzvédelmi (tűzoltói), iparbiztonsági feladatok ellátására alkalmasak, ismerik a katasztrófavédelmi, a tűzvédelmi és az iparbiztonsági igazgatásban alkalmazandó jogszabályokat, szabványokat, eljárásokat és eszközöket. Az itt tanulók megismerik a rendészeti igazgatás alapfogalmait és alapelveit, azok gyakorlati alkalmazásának szabályait.

Főbb tantárgyak: Rendészeti igazgatás alapfogalmai és alapelvei; Rendészeti igazgatás gyakorlati alkalmazása; Hivatásos katasztrófavédelmi szervek szervezeti felépítése, működése és munkamódszere, Szolgálati feladatok alapvető szabályai, összefüggései és gyakorlati alkalmazása.

Az itt tanulók a következő szakirányokon szerezhetnek oklevelet:

  • katasztrófavédelmi műveleti,
  • tűzvédelmi és mentésirányítási,
  • iparbiztonsági.

A hallgatók megismerik a katasztrófák elleni védekezés szervezeti és irányítási rendszerét; a katasztrófamegelőzés, a védekezés és helyreállítás feladatrendszerének kapcsolódásait. Elsajátítják a lakosság katasztrófavédelmi és polgári védelmi felkészítésével kapcsolatos feladatokat, azok végrehajtásának gyakorlati megoldásait. Betekintenek a katasztrófavédelmi és polgári védelmi hatósági és műveleti tevékenységbe, a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és annak működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásának szabályaiba. A katasztrófavédelmi műveleti szakirányon többek között a katasztrófa megelőzés, a katasztrófák következményeinek felszámolása, a polgári védelmi szakismeret című tantárgyakból jutnak ismeretekhez a hallgatók. A levelező munkarendben folyó, államilag támogatott képzésre csak a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományából várják a jelentkezőket.

A hallgatók megismerik a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló jogszabályokat és az azokhoz kapcsolódó irányítási és belső előírásokat. Elsajátítják a tűzvédelmi hatósági, szakhatósági és a tűzvizsgálati feladatokra vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, azok gyakorlati alkalmazásának rendjét, a tűzvédelmi szabályok megsértőivel szemben alkalmazható felelősségre vonások rendszerét, azok alkalmazásának szabályait. Betekintenek a tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos szervező, előkészítő, operatív irányító feladatokba, az elsődleges katasztrófaelhárítási beavatkozásokkal összefüggő tűzoltói tevékenységbe. A tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányon többek között a tűzmegelőzési ismeretek, a tűzoltási és műszaki mentési ismeretek, a tűzvizsgálattan című tantárgyak oktatása folyik.

A képzésre középiskolások nem jelentkezhetnek. A nappali munkarendben folyó képzésre csak a katasztrófavédelmi szervek hivatásos állományának tagjai pályázhatnak. A levelező munkarendű képzés az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok és az önkéntestűzoltó-egyesületek szaktevékenységet ellátó tagjai számára is nyitott.

A hallgatók elsajátítják a veszélyes üzemek létesítésére, működésére vonatkozó jogszabályokban, szabványokban és hatósági előírásokban foglaltakat, azok gyakorlati alkalmazásának rendszerét. Megismerik a veszélyes anyagok különféle szállítási módjaival kapcsolatos jogszabályi és hatósági előírásokat, az ezekre vonatkozó hatósági eljárás rendjét, a kritikus infrastruktúrákkal összefüggő hazai és nemzetközi szabályozásokat, a működési rendjüket meghatározó biztonsági követelményrendszereket. Elsajátítják továbbá a nukleárisbaleset-elhárítás, a katasztrófavédelmi mobil laborok és a sugárfelderítő egységek katasztrófavédelmi feladataival kapcsolatos ismeretanyagokat is. Az iparbiztonsági szakirányon többek között az ipari és közlekedési veszélyhelyzetek felszámolása, az iparbiztonságtan, a kritikus infrastruktúra védelem című tantárgyakból kapnak információt a hallgatók.

A levelező munkarendben folyó támogatott képzésre csak a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományából várják a jelentkezőket.

Az intézet lehetőséget biztosít civil hallgatók részére is önköltséges formában, nappali és levelező munkarendben a szakirány elvégzésére. A polgári képzés során a szakirányra felvett hallgatók nem vesznek részt a tisztjelölti alapfelkészítés (fizikai, alaki, kiképzési) szakaszaiban, valamint napirendjében.

Katasztrófavédelem mesterképzési szak

A levelező munkarendben folyó képzés elsősorban a katasztrófavédelem alapképzési szak szakirányait integrálja, ugyanakkor a képesítésnél nagy hangsúlyt kap a vezetői képességek és kompetenciák fejlesztése.

A cél, hogy a mesterképzési szakon végzettek megismerjék a katasztrófavédelmi szervek irányításához és vezetéséhez szükséges jogi ismereteket, biztonság- és humánpolitikát, a tervezés és szervezés módszertanát. A képzés során a hallgatók elsajátíthatják a szükséges vezetéspszichológiai, vezetői kommunikációs és katasztrófavédelmi szervezési ismereteket.

A mesterképzési szakon többek között a veszélyes létesítmények, a tűzvédelmi esettanulmányok, a katasztrófavédelem jogi rendszere című tantárgyak segítik a hallgatók felkészülését.

Az államilag támogatott katasztrófavédelem mesterképzési szakra a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományából, a munkáltató támogató nyilatkozatának benyújtásával lehet jelentkezni. Az önköltséges mesterképzésre azok jelentkezhetnek, akik a szükséges alapvégzettséggel rendelkeznek.

A nappali munkarendben folyó alapképzésre állandó belföldi lakhellyel rendelkező, a felvétel időpontjában 18. életévét betöltött, de a felvétel évében 25. életévét még be nem töltött – a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai esetében 30 évesnél nem idősebb –, cselekvőképes, magyar állampolgársággal rendelkező személy jelentkezhet. Követelmény, hogy a jelentkezők az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság szabályairól szóló rendeletben előírtaknak megfeleljenek. Ezen túlmenően a nappali közszolgálati ösztöndíjas képzésre történő jelentkezéshez egy felvételi tárgyból emelt szintű érettségi, illetve középfokú B2 (komplex) nyelvvizsga megléte is szükséges.

A nappali munkarendű államilag támogatott iparbiztonsági szakirányon feltétel, hogy a hallgató hozzájárul a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez, és vállalja a tisztjelölti szolgálati viszony létesítését és fenntartását az alapképzés idejére.

A tűzvédelmi és mentésirányítási szakirányra való bejutáshoz alapfokú tűzoltó szakmai végzettség és a nappalin legalább kétéves, levelezőn legalább hároméves tűzvédelmi szakmai gyakorlat szükséges. A jelentkezéshez rendelkezni kell továbbá a BM OKF humán szolgálatvezető támogató nyilatkozatával. A katasztrófavédelmi műveleti és iparbiztonsági szakirányon folyó önköltséges képzésre speciális feltétel nélkül, a felvételi eljárás során meghatározott általános feltételek teljesítését követően lehet bekerülni.

További információ: felvi.hu

  • a felvételizők kizárólag a Felvi.hu oldalról elérhető E-felvételin keresztül nyújthatják be jelentkezésüket 2020. február 15-ig
  • az elektronikus felvételi a felsőoktatásba történő jelentkezés és a felsőoktatási felvételi eljárás alatti ügyintézés online változata
  • a felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkező díjmentesen nyújthatja be a jelentkezési kérelmét
  • díjmentes alapjelentkezés három képzés megjelölését teszi lehetővé, ezen felül a jelentkezőnek jelentkezésekor – a jelentkezési helyek számától függően -kiegészítő díjat kell fizetnie.
  • lépései:
    • regisztráció
    • jelentkezési helyek kitöltése
    • jelentkezési sorrend/sorrendmódosítás
    • E-felvételi jelentkezés kitöltése
    • kiegészítő eljárási díj befizetése
    • hitelesítés
  • fel kell tölteni valamennyi, már rendelkezésre álló dokumentumot
  • amennyiben valamilyen dokumentum a jelentkezési határidőig még nem áll rendelkezésre, úgy azokat későbbi időpontig fel lehet tölteni
  • a benyújtásra az E-felvételibe való feltöltéssel vagy postai úton kerülhet sor
    • E-felvételi esetén a dokumentumok szkennelt példányát kell feltölteni a jelentkezéshez
    • míg postai benyújtás estén fekete-fehér, A4-es formátumú fénymásolatot kell csatolni
  • a másolatokat mindig csak 1 példányban kell feltölteni
  • a dokumentumok a hitelesítő adatlap „Csatolt dokumentumok” pontjában ellenőrizhetők
  • a jelentkező az elektronikus felületen benyújtotta jelentkezését
  • az űrlapot hitelesítette
  • kötelezően benyújtandó dokumentumok
    • érettségi bizonyítvány (alapképzésre történő jelentkezéskor)
    • felsőfokú oklevél (mester- és doktori képzésre történő jelentkezéskor)
    • a felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolása
  • pontszámításhoz beküldendő további dokumentumok
    • középiskolai bizonyítvány
    • felsőfokú tanulmányok igazolása
  • többletpontokat igazoló dokumentumok
    • nyelvtudást igazoló dokumentum
    • tanulmányi és művészeti versenyeredmény igazolása
    • felsőoktatási szakképzést igazoló dokumentum
    • szakképesítést igazoló dokumentum
    • sporteredmény igazolása
    • hátrányos helyzet igazolása
    • fogyatékosság igazolása
    • gyermekgondozás
  • az Egyetem által meghatározott további speciális dokumentumok
  • alap-, osztatlan képzések és felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszám, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredmény 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kerül kiszámításra
    • tanulmányi pontok (maximum 200 pont)
      • magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, és egy szabadon választott természettudományos tárgy utolsó két tanult év végi eredményének összege és megszorozva kettővel (100 pont)
      • az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy szabadon választott érettségi tárgy %-os eredményeit átlagolják, majd kerekítik (100 pont)
    • érettségi pontok (maximum 200 pont)
      • két érettségi vizsgatárgy %-os eredményei alapján számolt pont
    • többletpontok (maximum 100 pont)
      • emelt szintű érettségi:
        • vizsgatárgyanként 50 pont (legalább 45%-os emelt szintű érettségi után kapható)
      • nyelvvizsga: (nyelvtudásért maximum 40 többletpontot lehet összeszedni, még akkor is, ha a nyelvvizsga eredmények összesen meghaladják ezt a határt)
        • középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga után 28 pont
        • felsőfokú C típusú nyelvvizsga után 35 pont
  • mesterképzés esetén a felvételi összpontszám: 100 pont
    • motivációs beszélgetés (legfeljebb 40 pont)
    • oklevél minősítése (legfeljebb 50 pont)
    • többletpontok (legfeljebb 10 pont)
  • minimumpontszám, amit a felvételizőnek el kell érni
    • alapképzés: 280 pont
    • mesterképzés: 50 pont

*(Forrás: Oktatási Hivatal)

További információkért keresse a Katasztrófavédelmi Intézet munkatársait az alábbi elérhetőségeken:

Cím: 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11 (VI. épület)

E-mail: nke_kvi@uni-nke.hu

Telefon: +36 1 432 9000/29 056