• meghatározott időn – a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén – belül köteles megszerezni az adott képzésen az oklevelet;
• köteles az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa közszolgálati ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni;
• köteles megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a közszolgálati ösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget, ha a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül nem szerzi meg az oklevelet;
• köteles visszafizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a közszolgálati ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztói ár-növekedés mértékével növelt – összegét a hazai munkaviszony fenntartására vonatkozó kötelezettségek megszegése esetén.

A közszolgálati ösztöndíj a támogatott képzés költsége.

,hogy a fegyveres szakok hallgatóival történő érintkezés során tiszteletben tartják a rájuk vonatkozó szabályokat;

meghatározott esetekben betartják az egyetem által előírt öltözködési és magatartási előírásokat.

A nappali munkarendes rendészeti képzésben részt vevő hallgatók tisztjelölti jogállásban tanulnak, amelyet a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szabályoz. A tisztjelölt tisztjelölti szolgálati jogviszonyban teljesít szolgálatot, amelyben őt és a vele ösztöndíjszerződést kötő rendvédelmi szervet a jogszabályban és az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a rendvédelmi szervnél a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés.

A tisztjelölti és a hallgatói jogviszony csak együttesen létesíthető és a képzés időtartama alatt mindkettőnek fenn kell állnia. Valamelyik jogviszony megszűnése a másik jogviszony megszűnését vonja maga után.

A tisztjelölt az ösztöndíj szerződés megkötésével vállalja, hogy rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatja, és hivatásos állományba vételét követően, legalább a rendészeti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban a vele ösztöndíjszerződést kötő rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesít. A rendvédelmi szerv azt vállalja, hogy a tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatja, ezek befejezését követően hivatásos állományba veszi, és a végzettségének megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatja.

• A tisztjelölt a vele ösztöndíjszerződést kötő rendvédelmi szerv rendelkezési állományában, tisztjelölti szolgálati beosztásban, az előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. Szolgálati helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozat állományában kerül kijelölésre.

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény értelmében a honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy annak időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és tisztjelölti szolgálati viszonyban áll. A honvéd tisztjelölt tisztjelölti szolgálati viszonyban teljesít katonai szolgálatot, amelyben mindkét felet jogszabályban és a felek által kötött ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A honvédtisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a választott tiszti katonai életpályára történő felkészülés.

A honvédtisztjelölt az ösztöndíjszerződés megkötésével vállalja, hogy honvédtiszti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatja, továbbá a honvéd tisztjelölt a hivatásos állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban a honvédelmi szervezetnél szolgálatot teljesít. A honvédelmi szervezet azt vállalja, hogy a honvéd tisztjelölt honvédtiszti tanulmányait támogatja, ezek befejezését követően hivatásos állományba veszi, és megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatja.

Tanulmányi ösztöndíjat azok a legalább egy lezárt félévvel rendelkező közszolgálati ösztöndíjjal – nappali munkarendben tanuló –  rendelkező hallgatók kaphatnak, akik

• adott félévben legalább 24 kreditet teljesítettek
• a korrigált kredit-, illetve ösztöndíj-indexük legalább 3,51

A hallgatóknak semmilyen adminisztratív feladatuk nincsen az ösztöndíj igénylésekor.

Kiemelt tanulmányi ösztöndíjra azok a hallgatók pályázhatnak, akik

• közszolgálati és rendészeti ösztöndíjasok
• teljes idejű alapképzésben, egységes osztatlan vagy mesterképzésben vesznek részt
• tanulmányaik során legalább két félévre bejelentkeztek az intézményben
• az utolsó két aktív féléve során legalább 55 kreditet teljesítettek
• a két félév átlagában legalább 4,31 és tanulmányi félévenként legalább 4,00 tanulmányi átlageredményt értek el (egyszerű tanulmányi átlagként számolva)
• nincs elmaradt kötelező és kötelezően választható tantárgyuk
• kimagasló szakmai és közösségi munkát végeznek
• ellenük nincs folyamatban lévő fegyelmi eljárás, vagy érvényes fegyelmi büntetés

A kiemelt tanulmányi ösztöndíjról szóló pályázatot a Kar Dékánja írja ki, a hallgatóknak pedig 15 nap áll a rendelkezésükre a pályázatok benyújtásához.

A kiemelt tanulmányi ösztöndíjat elnyert hallgató nem zárható ki a tanulmányi ösztöndíj támogatásból, amennyiben a folyósítás idején teljesíti a tanulmányi ösztöndíj feltételeit. A nemzeti felsőoktatási ösztöndíjban részesülő hallgató egyidejűleg nem részesülhet kiemelt tanulmányi ösztöndíjban is.

Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj jogcímen a teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet, aki jelenlegi vagy korábbi tanulmányai során legalább két félévre bejelentkezett és legalább 55 kreditet megszerzett, a tanterv szerint teljesítette meglévő tárgyait, illetve következő félévben folytatja tanulmányait. Ösztöndíjat kap a hazai felsőoktatásban résztvevő hallgatók számának 0,8%-a, de intézményenként legalább egy fő. Ezt az ösztöndíjat teljes tanévre lehet elnyerni. Az ösztöndíj elnyerésének további feltételeit és az elbírálás szempontrendszerét a pályázati felhívás tartalmazza.

Az Egyetemi szakmai ösztöndíjra azok a végzős nappali alapképzésben, egységes osztatlan képzésben, mesterképzésben illetve legalább két lezárt félévvel rendelkező doktori képzésben részt vevő közszolgálati, rendészeti ösztöndíjas, tisztjelöltek,  önköltséges hallgatók pályázhatnak, akik az egyetemi éveik során kimagasló szakmai és tudományos tevékenységet végeztek, amellyel az Egyetem vagy valamelyik kar, karhoz nem tartozó intézet jó hírnevét öregbítették.

Hallgatói tudományos ösztöndíjra pályázatot nyújthat be a közszolgálati, rendészeti ösztöndíjas hallgató, a tisztjelölt, illetve az önköltséges nappali munkarendű hallgató, aki kiemelkedő tudományos tevékenységet végez.

Olyan intézményrendszer, amely egy földrajzi terület lakóit politikailag szervezi egységgé. A modern államot a hatalmi ágak szétválasztása jellemzi. Egy állam szuverenitása azt jelenti, hogy más államok önálló hatalmi tényezőnek ismerik el. Egy állam demokratikus, ha a főhatalom a népszuverenitáson alapul, ennek ellentéte a despotikus hatalomgyakorlás vagy a modern diktatúra. Az állam működésével kapcsolatos tudományos vizsgálatok egyik központi felsőoktatási intézménye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely évenként készíti el az úgynevezett Jó Állam Jelentést.

A modern politikai rendszerek alapvető intézménye, amely révén a nemzet vagy egy közösség életét szabályozzák és irányítják. Jelenthet egy szerveződést, szervezeti formát, illetve közvetítő hatóságot, amelynek révén egy politikai egység a végrehajtó hatalmat gyakorolja, s ezért az osztályozása a belső hatalommegosztáson alapul. Vonatkozik továbbá a kormányzati funkciót ellátó politikai intézmények, törvények és szokások összetett egységére, másfelől a személyekből álló testületre is, amely egy politikailag szervezett egység vezető hatalmát testesíti meg. Legjellemzőbb formái: alkotmányos monarchia (Jordánia Marokkó), parlamentáris monarchia (Svédország), parlamentáris köztársaság (Magyarország), prezidenciális rendszer (USA), félprezidenciális rendszer (Franciaország), kollegiális-direktoriális kormányforma (Svájc).

A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

Azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre. A közigazgatási feladatokat alapvetően két nagy közigazgatási intézménytípus látja el, az egyik a kormány által irányított felülről lefelé, területi szintre szerveződő, hierarchikusan felépülő államigazgatás, a másik pedig a helyben (települési és területi szinten) szervezett és választott testületek által irányított, de egymással mellérendeltségben álló helyi önkormányzatok csoportja. A közigazgatáshoz tartoznak a többi között az önkormányzatokban, a járási hivatalokban, a megyei kormányhivatalokban és a minisztériumokban dolgozó tisztviselők is. A hazai közigazgatási szakemberképzés egyik bázisa az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara, amely mindazoknak az ismereteknek az átadására hivatott, amelyek az államtudományok és a közigazgatás széles fogalomkörébe beletartoznak.

Mindazokat a szerveket értjük alatta, amelyeket a köz (a társadalom, az állam) tart fenn abból a célból, hogy e szervek, ill. alkalmazottaik meghatározott közérdekű feladatokat lássanak el. Közszolgálati dolgozók többek között a közigazgatási szervek munkatársai, a fegyveres és rendészeti szervek hivatásos állományainak tagjai, mint pl. a rendőrség és a honvédség.

Az NKE a köz szolgálatára készíti fel a hallgatóit, akiktől az állam elvárja, hogy munkájukat ne csak pénzkereseti lehetőségként, szimplán foglalkozásként, hanem hivatásként fogják fel és ennek szellemében tevékenykedjenek a közjóért.

Összetett fogalom, ami alatt nem csak a rendőrség munkáját értjük. Egy olyan állami tevékenység, amely fontos része a közigazgatásnak. Feladatait, hatáskörét jogszabályok rögzítik, amelyek pontosan körülhatárolják eszközrendszerét. Működésének középpontjában a törvényes rend megőrzése, a megbontott rendvisszaállítása áll, vagyis fő feladata a közrend fenntartása és védelme. A rendőrség mellett a rendészeti hivatáshoz tartozik a többi között a büntetés-végrehajtás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint részben a Nemzeti Adó és Vámhivatal is. A hazai felsőoktatásban kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara (RTK)folytat képzést. A rendészet ma már önálló tudományágként is funkcionál, az RTK-n már önálló rendészettudományi doktori iskola is működik.

Az ország külső fegyveres támadástól való megvédésével kapcsolatos elvek, szervezetek, tevékenységek és az azt meghatározó tényezők összessége. Célja az ország függetlenségének, területi épségének, alkotmányos rendjének, lakosságának és anyagi javainak megóvása, ami az ország összes élő, dologi és szellemi erőforrásainak felkészítésével és aktivizálásával valósul meg.

Az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység. Fő céljai: hivatalos kapcsolatok fenntartása más államokkal; az állam és polgárai érdekeinek képviselete, védelme; információszerzés; a saját országról szóló ismeretek terjesztése. Az államok ezt a tevékenységüket e célra kialakított szervezeteken és szakembereken (általában külügyminisztérium és külképviseletek, diplomaták) keresztül végzik, ezért annak kialakulása összefügg az államok létrejöttével. A diplomáciai pályára való felkészülést segítik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar képzései is.
Katasztrófavédelem: Azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. Ezt a tevékenységet Magyarországon egy egységes szervezet, a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinálja. A katasztrófavédelmi felsőfokú képzés fő színtere a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete.

Egy adott állam szuverenitásának és alkotmányos rendjének biztonságát jelenti. Komplex kategória, amely nemcsak a katonai, de a politikai, gazdasági társadalmi, emberjogi, környezeti és informatikai biztonságot is magában foglalja, szorosan összefügg az adott állam szűkebb és tágabb környezete, valamint szövetségesei biztonságával. Az NKE is zajlik felsőfokú nemzetbiztonsági képzés, a Nemzetbiztonsági Intézet berkein belül.

Az elnevezés a latin universitas szóból származik, ami egyetemesség, összesség jelentéssel bír, miután a középkor egyetemei a tanárok és diákok közösségét, összességét jelentették. Ma már minden olyan oktatási intézetet, amelyen többféle szakon különböző magasabb fokozatokat lehet szerezni, egyetemnek hívnak. A kisebb intézményeknek, amelyek eggyel alacsonyabb szintű, speciális végzettséget biztosítanak, főiskola a nevük. Oktatási tevékenysége keretében alapképzési, mesterképzési vagy doktori fokozat (oklevél) megszerzését teszi lehetővé. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara integrációjának eredményeként 2012. január elsejétől működik.

Általánosan stratégiai döntéshozó, ellenőrző testület, amely meghatározza az egyetem tevékenységét, így különösen képzési és kutatási, gazdasági feladatait, működését, továbbá ellenőrzi azok végrehajtását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – tekintettel arra, hogy több minisztérium is fenntartója az intézménynek- bizonyos jogokat a Fenntartói Testület gyakorol.

Magyarországon jelenleg egyetlen tudományos fokozat szerezhető: a PhD a latin „philosophiæ doctor” (= A filozófia tanítója) rövidítése. Szervezett képzés esetén feltétele többek között az ún. abszolutórium megszerzése, tehát a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, amely után megkezdődhet az ún. fokozatszerzési eljárás. A fokozat megszerzéséhez a doktori szigorlat eredményes letétele, valamint a PhD értekezés sikeres megvédése szükséges. a 90-es évek közepén Magyarországon újra bevezették a habilitációt, amely bevett tudományos minősítés volt a szocialista éra előtt. Ez képezi a rendszer második elemét, amely a gyakorlatban csupán az MTA kutatóintézeteiben dolgozók számára nem szükséges, minthogy a habilitáció eredetileg az oktatás minőségét vizsgálja, és a kutatóintézetekben oktatás nem folyik.

A magyar egyetemeken, főiskolákon és kutatóintézetekben a hazai szokások és a törvényi szabályozás alapján az oktatói-kutatói pályának – emelkedő hierarchia szerint – az alábbi beosztásait különböztetik meg oktatói munkakörben:

• tanársegéd,
• adjunktus,
• főiskolai docens, illetve egyetemi docens,
• főiskolai tanár, illetve egyetemi tanár.

Az Európai Felsőoktatási Térség területén tanuló hallgatók más országok társintézményekben való tanulmányait segítő program. Az Erasmus az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja, mely mostanáig több mint 2,5 millió egyetemi hallgató mobilitását segítette elő Európában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem is jelentős lehetőségeket kínál ezen a téren.