A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) február 5-én tartotta meg központi online nyílt napját. Az egyetem Facebook-oldalán élőben követhető eseményen az érdeklődők részletes tájékoztatást kaphattak az egyetem legújabb kara, a Nemeskürty István Tanárképző Kar (NITK) mellett az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK), a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK), a Rendészettudományi Kar (RTK), valamint a Víztudományi Kar (VTK) képzési kínálatáról.
„Az egyetem egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy egy itt végző hallgató a megszerzett ismereteivel, nagyon mélyen tudja befolyásolni mások életét a későbbiekben” – emelte ki Deli Gergely rektor, aki úgy látja, az NKE nagymértékben járult hozzá az elmúlt tíz évben a közszolgálatiság presztízsének javításához. Mint fogalmazott: az emberek egyre jobban érzik és tudják, hogy a köz szolgálata – ideértve a hivatalokban dolgozókat, rendőröket, katonákat – értük van és nem fordítva.
A rektor hangsúlyozta azt is: Egyetemünk egyedülálló képzéseket kínál, azonban az NKE-t igazán különlegessé az teszi, hogy nem csupán ismereteket és szakmai tudást adunk hallgatóinknak. Intézményünk kiemelt hangsúlyt fektet a személyiségfejlesztésre, amely központi szerepet tölt be az egyetemi életben. Deli Gergely hozzátette: minden képzésünk elkötelezett odaadást igényel hallgatóinktól, akik a köz szolgálatára hivatottak, arra ösztönözve őket, hogy vegyenek részt hazánk építésében.
Cimer Zsolt, a Víztudományi Kar (VTK) dékánja a karon folyó képzésekről kifejtette: nincsenek speciális követelmények a felvételizők előtt. Elmondta, hogy a bajai campusra felvett hallgatóknak a kollégiumi elhelyezés az első évben ingyenes. Hangsúlyozta, a VTK olyan projektekben vesz részt, amelyek országosan egyedülállóak: a hallgatók egyebek mellett meglátogathatják a különböző építkezéseket, ahol innovatív megoldásokkal találkozhatnak.
A gyakorlatorientált képzés erőssége, hogy a végzett diákok gyorsan el tudnak helyezkedni például vízügyi szolgálatnál, vízi-közmű szolgáltatónál és tervezői irodánál, ahol versenyképes jövedelemre számíthatnak. Balogh Levente egykori hallgató elmondta: könnyen el tudott helyezkedni tanulmányai után. A tapasztalataitól szólva kifejtette, hogy mind az alapképzésen, mind a levelező képzésen gyakorlati tudásra tett szert, ami nagy előnyt jelentett, és a mérnöki gondolkodásmódot is elsajátította.
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar(HHK) képzéseiről (civil és egyenruhás szakokról egyaránt) Szente-Varga Mónika oktatási dékánhelyettes és Lippai Péter dandártábornok, dékán adtak tájékoztatást. Kifejtették, hogy a honvédtisztek kettős jogállásban vannak, ami azt jelenti, hogy egyetemi polgárok és a Magyar Honvédség szerződéses katonái, így nem ösztöndíjat kapnak, hanem illetményt. Ennek fejében viszont kötött napirendjük van, ide tartozik az egyenruha viselése és a kollégiumi ellátás igénybevétele. Az intézményi 100 pontba beleszámít az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga, sporteredmények, OKTV és esélyegyenlőségi pontok.
A kar budapesti és szolnoki campussal is rendelkezik. Lippai Péter kiemelte, hogy a hallgatók már az első szemeszterben gyakorlati képzést kapnak, majd csak a második évtől ülnek be az iskolapadba. A negyedik szemeszter végén történik a specializáció, ahol fegyvernemet választanak. A dékán hangsúlyozta, hogy aki a karra jelentkezik, nagy elhivatottsággal kell rendelkeznie és egy tiszta képpel arról, hogy mit jelent a katonai hivatás, ahol az egyéni érdekek alárendelődnek a szervezeti érdekeknek. Szedleczki Márton hallgató zászlós a műsorban elmondta, hogy gyermekkora óta a katonai pálya vonzotta, és erős hivatástudattal jelentkezett az egyetemre. A haditechnikai eszközök iránt érdeklődő hallgató a harckocsikkal foglalkozó szakirányt választotta, és kiemelte a közösség összetartó erejének fontosságát.
Ezt követően a Nemeskürty István Tanárképző Kart (NITK) mutatta be Veszelszki Ágnes dékán, aki szerint a kar egyik kiemelkedő jellemzője a gyakorlatorientáltság, a másik fontos pillére pedig az egy-egy mentor által vezetett kiscsoportos képzés, amely során így szinte személyre szabott oktatást lehet nyújtani. Emellett fontos az is, hogy az egyetem kiemelt ösztöndíj-lehetőségekkel segíti a jövő pedagógusait: a tanár szakos hallgatók például havi 150 ezer Ft ösztöndíjat kapnak. Mint fogalmazott: „Olyan tanárokat szeretnénk képezni, akikre még évek múlva is szívesen emlékezik a jövő ifjúsága, és akik megalapozott tudásukkal identitást formálnak, valamint közösséget építenek.” A dékánasszony interjúja után, az élő adásban Darvas Dóra hallgató kiemelte a karon folyó gyakorlatorientált képzést, valamint a kreativitás és a csapatmunka fontosságát. Mint mondta, rengeteg készséget sajátított el az egyetemen, például az időmenedzsmentet és a vezetői készségeket.
Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon (ÁNTK) elérhető mentorprogramról, a gyakorlati oktatásról, a karrierlehetőségekről és az Erasmus programról Varga Réka dékán nyilatkozott. Mint kifejtette, várják azokat a tanulókat, akiket érdekel az államigazgatás és a közszférában szeretnének dolgozni akár itthon, akár külföldön. A karon nagy hangsúly fektetnek az egyéni mentorálásra, ugyanis a közigazgatásban 10-20 éves gyakorlattal rendelkező oktatók külön foglalkoznak a hallgatókkal.
A dékán kiemelte, hogy itt a diákok olyan készségeket kapnak, amelyek felkészítik őket arra, hogy megállják a helyüket a munka világában. Kiemelte Varga Réka, hogy a karon végzettek 65-70 százaléka a közszférában helyezkedik el. Kovács Tamás egykori hallgató az élő adásban kiemelte, hogy tanulmányai során a rengeteg képesség és háttértudás megszerzése mellett a menedzsment szemléletet is el tudta sajátítani. Szerinte nyitottan kell hozzáállni a képzésekhez a karon, hiszen rengeteg lehetőség áll a hallgatók előtt.
A Rendészettudományi Kar (RTK) képzéseiről Kovács Gábor r. vezérőrnagy, dékán hangsúlyozta, hogy a rendészeti pályára az új iránt fogékony, fejlődőképes, az átlagnál jobb intellektuális képességgel rendelkező hallgatók jelentkezését várják. Nagyon fontos a stressztűrő képesség, valamint hogy csapatban tudjanak dolgozni és feddhetetlen előélettel rendelkezzenek. Mint mondta, Magyarországon ez az egyetlen rendészeti felsőoktatási intézmény, ahol rendőrök mellett a Büntetés-végrehajtási Szervezet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a magánbiztonsági, illetve az önkormányzati szféra számára képeznek tiszti, közalkalmazotti, köztisztviselői munkakörök betöltésére hivatott, felsőfokú szakképzettségű rendészeti szakembereket.
A dékán kiemelte, hogy főleg az egyenruhásoknak jelenthet kihívást az, hogy már a képzés első napjaiban kezdetét veszi egy rendészeti alapfelkészítés, amely hat hétig tart: ebben az időszakban gyakorlatban megtanulnak mindent, amit egy rendőrnek tudnia kell. Ezután kezdődik meg az egyetemi, iskolarendszerű képzés. Horváth Botond r. hadnagy, egykori hallgató az adásban kifejtette, hogy az egyetemi évei alatt rengeteget tanult, a jogi tanulmányok mellett a képzés pedagógiai és kommunikációs ismeretek elsajátítására is lehetőséget adott. Az online nyílt nap végén az egyetem Oktatási és Tanulmányi Irodájának vezetője, Paplogó Edit válaszolt a felmerülő kérdésekre.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes