Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar

NEMZETKÖZI KÖZSZOLGÁLATI KAPCSOLATOK MESTERKÉPZÉSI SZAK

Négy féléves képzés nappali és levelező munkarendben

Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterképzési szak 2017-01-06T10:00:55+00:00

A közszféra hazai és nemzetközi vezetőinek képzése, amely egyesíti a közigazgatási, rendészeti és katonai-védelmi képzési területek nemzetközi vonatkozásait, magában foglalja a biztonság- és védelempolitika, az európai és nemzetközi igazgatás, valamint a rendészeti vezetőképzés ismeretanyagát. A képzés célja olyan ismeretek átadása, amelyek birtokában a szakemberek képesek nemzetközi szervezeteknél és az Európai Unió intézményrendszerében, a hazai központi és helyi közigazgatásban, a külügyi, védelmi és rendvédelmi igazgatásban nemzetközi vonatkozású vezetői, érdemi döntéshozatali feladatok ellátására. Az első évet követően a hallgatók választhatnak az Európa-tanulmányok, nemzetközi közigazgatási, a biztonsági, valamint rendészeti szakirányok közül.

Szakképzettség:

  • nemzetközi közszolgálati szakértő, nemzetközi közigazgatási tanulmányok szakirányon
  • nemzetközi közszolgálati szakértő, biztonsági tanulmányok szakirányon
  • nemzetközi közszolgálati szakértő, rendészeti tanulmányok szakirányon
  • nemzetközi közszolgálati szakértő, Európa-tanulmányok szakirányon

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

  • Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 7-15 kredit
  • A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 32-37 kredit
  • A differenciált szakmai anyaghoz/szakirányhoz rendelhető kreditek száma: 25-40 kredit
  • A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma: 14 kredit
  • A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 12 kredit
  • Szakmai gyakorlat: 15 kredit

  • a nemzetközi közszolgálati kapcsolatok történeti, jogi és politikai vonatkozásait,
  • az Európai Unió politikáit, illetve közjogi és intézményi rendszerét,
  • a nemzetközi rendszer működésének regionális dimenzióit,
  • a válságkezelés nemzetközi és hazai rendszerét,
  • a közigazgatási, rendészeti, katonai terület alapvető nemzetközi ismeretköreit,
  • a magyar állam és államigazgatás nemzetközi kapcsolatrendszerét,
  • a magyar kül- és biztonságpolitikát, fejlődésének irányait,
  • a biztonsági rendszer stratégiai tervezését és elemzését,
  • a rendészet és rendvédelem hazai és nemzetközi összefüggéseit,
  • a közszolgálati rendszerek nemzetközi modelljeit, továbbá
  • a feladat ellátásához szükséges szaknyelvet.

  • a nemzetközi, illetve európai integrációs és döntéshozatali folyamatok értelmezésére és formálására,
  • a közszolgálat nemzetközi kapcsolataiban döntések előkészítésére és meghozatalára,
  • integrált ismeretek széles körű alkalmazására a közigazgatási, rendészeti és honvédelmi komplex területeken,
  • a biztonságot fenyegető kihívások, veszélyek és kockázatok elemzésére és értékelésére,
  • a nemzetközi szervezetek és intézmények tevékenységében való részvételre,
  • az európai és a hazai közpolitikai és kodifikációs folyamatokban való közreműködésre,
  • konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási és együttműködési technikák alkalmazására, továbbá
  • végrehajtó és irányító feladatkörök ellátására.

  • nemzetközi és európai kormányzati és közszolgálati modellek, döntéshozatali eljárások,
  • európai uniós közpolitika és közjog,
  • regionális tanulmányok, az Európai Unió globális szerepe,
  • biztonsági tanulmányok,
  • magyar külpolitika és külszolgálat,
  • diplomáciai kapcsolatok joga,
  • a rendészet, rendvédelem nemzetközi kapcsolatai,
  • vezetés- és szervezéselmélet,
  • protokoll és tárgyalástechnika,
  • a diplomáciában elvárt jelentéskészítő munka minőségi feltételei és gyakorlata (magyar és angol nyelven).

Nemzetközi közigazgatási tanulmányok szakirányon:

  • összehasonlító közigazgatástan,
  • közigazgatás-fejlesztés nemzetközi irányai,
  • az európai uniós közigazgatási tér fejlődése,
  • az európai uniós jogharmonizáció,
  • az európai uniós döntéshozatal, nemzeti és európai uniós kapcsolatok,
  • külügyi igazgatás és konzuli ismeretek,
  • külgazdasági kapcsolatok,
  • nemzetközi közjog és alapjogvédelem.

Biztonsági tanulmányok szakirányon:

  • 21. századi biztonsági kihívások,
  • biztonságelméletek,
  • katonai diplomácia,
  • nemzetközi biztonsági szervezetek,
  • az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája,
  • nemzetközi és hadijog,
  • stratégiai tanulmányok,
  • nemzetközi és hazai válságkezelés,
  • államépítés és nemzetközi kapcsolatok,
  • regionális biztonság.

Rendészeti tanulmányok szakirányon:

  • rendészet és rendészeti közigazgatás,
  • rendészeti szervek vezetési és irányítási rendszere,
  • nemzetközi és európai rendészeti együttműködés,
  • nemzetközi bűnügyi együttműködés,
  • a szabadság, biztonság és jog térsége,
  • az európai határrendészeti együttműködés,
  • európai rendőrségi képzési együttműködés,
  • a migráció.

Európa-tanulmányok szakirányon:

  • az Európai Unió jogrendszere,
  • az Európai Unió alapintézményeinek működése és kooperációja, az EU döntéshozatalának működési rendje,
  • az Európai Unió közigazgatási szabályrendszere,
  • az európai uniós tagországok európai uniós ügyekért felelős közigazgatási rendszerei,
  • az európai integráció története és legfontosabb politikai vívmányai,
  • az Európai Unióban való nemzeti érdekérvényesítés mechanizmusa,
  • a gazdasági integráció fejlődése, a Gazdasági és Monetáris Unió, euró,
  • az Európai Unió kül- és biztonságpolitikája, Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Unió nemzetközi segélypolitikája, az Európai Unió kereskedelempolitikája,
  • az Európai Unió bel- és igazságügyi politikája, vízum- és bevándorlási politikája,
  • az Európai Unió diplomáciában és az Európai Unió intézményeiben elvárt jelentéskészítő munka (magyar és angol nyelven),
  • az EPSO vizsga követelményei.

  • a magyar külpolitika és diplomácia aktuális kérdései,
  • kisebbségi jogok és esélyegyenlőség,
  • közszolgálati és civil kapcsolatok,
  • politikai erőszakformák,
  • katasztrófavédelmi szervek nemzetközi együttműködése,
  • adó- és vámszervek nemzetközi együttműködése,
  • informatikai biztonság,
  • az Európai Unió gazdaságpolitikai reformja, a gazdasági válságkezelés politikai következményei,
  • a többéves költségvetési keret (MFF) és az Európai Unió éves költségvetése,
  • az Európai Unió agrár-, regionális és támogatáspolitikája,
  • európai uniós pályázati ismeretek,
  • európai uniós versenypolitika, közbeszerzés,
  • európai uniós szakpolitikák (környezetvédelmi, klíma- és energiapolitika),
  • speciális idegen nyelvi képzés (francia, német, spanyol, orosz, kínai, arab és egyéb nyelvek).

Továbbá a hallgatók – szabadon választott tárgyként – felvehetik a más szakirányokhoz tartozó tárgyakat is.

A képzés negyedik szemeszterében kerül végrehajtásra a szakmai gyakorlat – 12 hét.

Nemzetközi közszolgálati kapcsolatok mesterképzési szakokra történő felvételhez vagy angol nyelvből szerzett felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy angolból és egy másik idegen nyelvből szerzett, államilag elismert B2 komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy okirat megléte szükséges.

Kimeneti követelmény az államilag elismert angol felsőfokú (C1) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány és egy nyelvből legalább középfokú (B2) komplex nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat.

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

  • politikatudományi ismeretek,
  • nemzetközi jogi és közjogi ismeretek,
  • az Európai Unióra és a nemzetközi szervezetekre vonatkozó ismeretek,
  • stratégiai és biztonságpolitikai ismeretek,
  • hadtörténelmi és hadtudományi ismeretek,
  • szociológia,
  • pszichológia,
  • filozófia,
  • antropológia,
  • közjogtudomány,
  • alkotmánytan,
  • közigazgatástan,
  • közpolitika,
  • gazdasági jog,
  • közgazdaságtan,
  • makro- és mikroökonómia, vállalatgazdaságtan,
  • pénzügytan,
  • politikai gondolkodás, politikatörténet,
  • nemzetközi tanulmányok,
  • társadalomtudományi alapismeretek,
  • jogtudományi ismeretek, igazgatástörténeti ismeretek, (alkotmány- és közigazgatás-történet),
  • általános igazgatási ismeretek (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei),
  • szakigazgatási ismeretek (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra),
  • pénzügyi jogi és pénzügytani ismeretek (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek, államháztartástan alapismeretek),
  • közszolgálati és munkajogi ismeretek,
  • általános igazgatási ismeretek,
  • szakigazgatási ismeretek,
  • pénzügyi-közgazdasági ismeretek,
  • közszolgálati és munkajogi ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.
Különleges esetben a szakfelelős a kreditátviteli bizottság javaslata alapján dönthet egyéb ismeretkörök befogadásáról, kreditjeinek elismeréséről.

A bemenethez feltétel nélkül elfogadott szakok: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és jogelőd intézményeinek bármely főiskolai képzésében, egyetemi képzésében, alapképzési szakán, mesterképzési szakán szerzett felsőfokú végzettség.

A mesterképzésre való felvétel feltételei:
A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

  • alapozó ismeretek: szociológia, pszichológia, filozófia, antropológia, közgazdaságtan, makro- és mikroökonómia, vállalatgazdaságtan, pénzügytan, társadalomtudományi alapismeretek, pénzügyi ismeretek
  • jogtudományi ismeretek: nemzetközi jogi és közjogi ismeretek, közjogtudomány, alkotmánytan, gazdasági jog, jogtudományi ismeretek, pénzügyi jogi és pénzügytani ismeretek (belföldi és nemzetközi adójog, nemzetközi pénzügyek), munkajogi ismeretek
  • politikatudományi ismeretek: politikatudományi ismeretek, politikai gondolkodás, politikatörténet
  • nemzetközi kapcsolatokra és nemzetközi szervezetekre vonatkozó ismeretek: az Európai Unióra és a nemzetközi szervezetekre vonatkozó ismeretek, EU-szakpolitikák, nemzetközi tanulmányok
  • biztonságpolitikai- és hadtudományi ismeretek: stratégiai és biztonságpolitikai ismeretek, hadtörténelmi és hadtudományi ismeretek
  • közigazgatási ismeretek: közigazgatástan, igazgatástörténeti ismeretek (alkotmány- és közigazgatástörténet), általános igazgatási ismeretek (a közigazgatás szervezete, a közigazgatási jog alapintézményei), szakigazgatási ismeretek (a szakigazgatások rendszere, különös tekintettel a nemzetközi igazgatásra), közszolgálati ismeretek, közgazdasági ismeretek, közigazgatási jog

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

Különleges esetben a szakfelelős a kreditátviteli bizottság javaslata alapján dönthet egyéb ismeretkörök befogadásáról, kreditjeinek elismeréséről.