Fogalomtár

Fogalomtár 2016-12-19T13:18:54+00:00

Kedves Leendő Hallgatónk!

Végigböngészve oldalunkon számos olyan fogalommal találkozhatsz, amely nem biztos, hogy egyértelmű számodra, ezért összeállítottunk számodra egy kis segítséget.

Olyan intézményrendszer, amely egy földrajzi terület lakóit politikailag szervezi egységgé. A modern államot a hatalmi ágak szétválasztása jellemzi. Egy állam szuverenitása azt jelenti, hogy más államok önálló hatalmi tényezőnek ismerik el. Egy állam demokratikus, ha a főhatalom a népszuverenitáson alapul, ennek ellentéte a despotikus hatalomgyakorlás vagy a modern diktatúra. Az állam működésével kapcsolatos tudományos vizsgálatok egyik központi felsőoktatási intézménye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely éveként készíti el az úgynevezett Jó Állam Jelentést.

A modern politikai rendszerek alapvető intézménye, amely révén a nemzet vagy egy közösség életét szabályozzák és irányítják. Jelenthet egy szerveződést, szervezeti formát, illetve közvetítő hatóságot, amelynek révén egy politikai egység a végrehajtó hatalmat gyakorolja, s ezért az osztályozása a belső hatalommegosztáson alapul. Vonatkozik továbbá a kormányzati funkciót ellátó politikai intézmények, törvények és szokások összetett egységére, másfelől a személyekből álló testületre is, amely egy politikailag szervezett egység vezető hatalmát testesíti meg. Legjellemzőbb formái: alkotmányos monarchia (Jordánia Marokkó), parlamentáris monarchia (Svédország), parlamentáris köztársaság (Magyarország), prezidenciális rendszer (USA), félprezidenciális rendszer (Franciaország), kollegiális-direktoriális kormányforma (Svájc).

A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

Azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre. A közigazgatási feladatokat alapvetően két nagy közigazgatási intézménytípus látja el, az egyik a kormány által irányított felülről lefelé, területi szintre szerveződő, hierarchikusan felépülő államigazgatás, a másik pedig a helyben (települési és területi szinten) szervezett és választott testületek által irányított, de egymással mellérendeltségben álló helyi önkormányzatok csoportja. A közigazgatáshoz tartoznak a többi között az önkormányzatokban, a járási hivatalokban, a megyei kormányhivatalokban és a minisztériumokban dolgozó tisztviselők is. A hazai közigazgatási szakemberképzés egyik bázisa az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara, amely mindazoknak az ismereteknek az átadására hivatott, amelyek az államtudományok és a közigazgatás széles fogalomkörébe beletartoznak.

Mindazokat a szerveket értjük alatta, amelyeket a köz (a társadalom, az állam) tart fenn abból a célból, hogy e szervek, ill. alkalmazottaik meghatározott közérdekű feladatokat lássanak el. Közszolgálati dolgozók többek között a közigazgatási szervek munkatársai, a fegyveres és rendészeti szervek hivatásos állományainak tagjai, mint pl. a rendőrség és a honvédség.

Az NKE a köz szolgálatára készíti fel a hallgatóit, akiktől az állam elvárja, hogy munkájukat ne csak pénzkereseti lehetőségként,szimplán foglalkozásként, hanem hivatásként fogják fel és ennek szellemében tevékenykedjenek a közjóért.

Összetett fogalom, ami alatt nem csak a rendőrség munkáját értjük. Egy olyan állami tevékenység, amely fontos része a közigazgatásnak. Feladatait, hatáskörét jogszabályok rögzítik, amelyek pontosan körülhatárolják eszközrendszerét. Működésének középpontjában a törvényes rend megőrzése, a megbontott rendvisszaállítása áll, vagyis fő feladata a közrend fenntartása és védelme. A rendőrség mellett a rendészeti hivatáshoz tartozik a többi között a büntetés-végrehajtás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint részben a Nemzeti Adó és Vámhivatal is. A hazai felsőoktatásban kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara (RTK)folytat képzést. A rendészet ma már önálló tudományágként is funkcionál, az RTK-n már önálló rendészettudományi doktori iskola is működik.

Az ország külső fegyveres támadástól való megvédésével kapcsolatos elvek, szervezetek, tevékenységek és az azt meghatározó tényezők összessége. Célja az ország függetlenségének, területi épségének, alkotmányos rendjének, lakosságának és anyagi javainak megóvása, ami az ország összes élő, dologi és szellemi erőforrásainak felkészítésével és aktivizálásával valósul meg.

Az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység. Fő céljai: hivatalos kapcsolatok fenntartása más államokkal; az állam és polgárai érdekeinek képviselete, védelme; információszerzés; a saját országról szóló ismeretek terjesztése. Az államok ezt a tevékenységüket e célra kialakított szervezeteken és szakembereken (általában külügyminisztérium és külképviseletek, diplomaták) keresztül végzik, ezért annak kialakulása összefügg az államok létrejöttével. A diplomáciai pályára való felkészülést segítik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar képzései is.
Katasztrófavédelem: Azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. Ezt a tevékenységet Magyarországon egy egységes szervezet, a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koordinálja. A katasztrófavédelmi felsőfokú képzés fő színtere a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete.

Egy adott állam szuverenitásának és alkotmányos rendjének biztonságát jelenti. Komplex kategória, amely nemcsak a katonai, de a politikai, gazdasági társadalmi, emberjogi, környezeti és informatikai biztonságot is magában foglalja, szorosan összefügg az adott állam szűkebb és tágabb környezete, valamint szövetségesei biztonságával. Az NKE is zajlik felsőfokú nemzetbiztonsági képzés, a Nemzetbiztonsági Intézet berkein belül.

Az elnevezés a latin universitas szóból származik, ami egyetemesség, összesség jelentéssel bír, miután a középkor egyetemei a tanárok és diákok közösségét, összességét jelentették. Ma már minden olyan oktatási intézetet, amelyen többféle szakon különböző magasabb fokozatokat lehet szerezni, egyetemnek hívnak. A kisebb intézményeknek, amelyek eggyel alacsonyabb szintű, speciális végzettséget biztosítanak, főiskola a nevük. Oktatási tevékenysége keretében alapképzési, mesterképzési vagy doktori fokozat (oklevél) megszerzését teszi lehetővé. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara integrációjának eredményeként 2012. január elsejétől működik.

Általánosan stratégiai döntéshozó, ellenőrző testület, amely meghatározza az egyetem tevékenységét, így különösen képzési és kutatási, gazdasági feladatait, működését, továbbá ellenőrzi azok végrehajtását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – tekintettel arra, hogy több minisztérium is fenntartója az intézménynek- bizonyos jogokat a Fenntartói Testület gyakorol.

Magyarországon jelenleg egyetlen tudományos fokozat szerezhető: a PhD a latin „philosophiæ doctor” (= A filozófia tanítója) rövidítése. Szervezett képzés esetén feltétele többek között az ún. abszolutórium megszerzése, tehát a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, amely után megkezdődhet az ún. fokozatszerzési eljárás. A fokozat megszerzéséhez a doktori szigorlat eredményes letétele, valamint a PhD értekezés sikeres megvédése szükséges. a 90-es évek közepén Magyarországon újra bevezették a habilitációt, amely bevett tudományos minősítés volt a szocialista éra előtt. Ez képezi a rendszer második elemét, amely a gyakorlatban csupán az MTA kutatóintézeteiben dolgozók számára nem szükséges, minthogy a habilitáció eredetileg az oktatás minőségét vizsgálja, és a kutatóintézetekben oktatás nem folyik.

A magyar egyetemeken, főiskolákon és kutatóintézetekben a hazai szokások és a törvényi szabályozás alapján az oktatói-kutatói pályának – emelkedő hierarchia szerint – az alábbi beosztásait különböztetik meg oktatói munkakörben:

  • tanársegéd,
  • adjunktus,
  • főiskolai docens, illetve egyetemi docens,
  • főiskolai tanár, illetve egyetemi tanár.

Teljesen autonóm szervezet, demokratikus úton választott képviselőivel vesz részt az Egyetem irányításában, önszerveződésében. A hallgatói önkormányzatok elsősorban a hallgatók érdekképviseletét látják el különféle (tanulmányi, térítésekkel és juttatásokkal kapcsolatos, fegyelmi stb.) ügyekben. A képviselők részt vesznek a hallgatók számára nyújtott különböző szolgáltatások és rendezvények szervezésében is.

Az Európai Felsőoktatási Térség területén tanuló hallgatók más országok társintézményekben való tanulmányait segítő program. Az Erasmus az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja, mely mostanáig több mint 2,5 millió egyetemi hallgató mobilitását segítette elő Európában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem is jelentős lehetőségeket kínál ezen a téren.