A „jó kormányzás” alakítása

A képzés a kormányzati karrier magasabb szintjeire készít fel. A hallgatók az állam, a gazdaság és a társadalom működésének megértése mellett jártasságot szereznek a közmenedzsment különböző területein is. Megismerkednek a közigazgatási kommunikáció szervezésével, valamint a közigazgatás nemzetközi dimenzióival és működési gyakorlatával. Olyan témákban is mélyebb ismeretekre tehetnek szert, mint például a költségvetési jog és az államháztartás működése, a közszolgálati ágazati rendszerek működése, közigazgatási szervezetfejlesztés és irányítás, az infokommunikációs rendszerek és adatbázisok működtetése. A hazai jogrendszerben való jártasságuk mellett nemzetközi joggal kapcsolatos tanulmányokat is folytathatnak, megismerve az Európai Unió és a magyar közpolitika, közjog kapcsolatát. Mindezen tudás birtokában képesek lesznek komplex közigazgatási feladatok ellátására, szervezeti és működési problémák felismerésére és hatékony kezelésére, valamint szakirányú területeken speciális feladatok elvégzésére, továbbá a kormányzati szintű döntések előkészítésére.
A szakon végzett hallgatóink elhelyezkedési aránya megközelíti a 100%-ot. A közigazgatási mesterszakot kiemelten ajánljuk az NKE közigazgatási és nemzetközi igazgatási alapképzésen végzetteknek, valamint a társadalomtudományi és politika tudományi alapképzettséggel rendelkezőknek. A mesterképzéssel párhuzamosan lehetőség van szakirányú továbbképzése elvégzésre is, így a mester diploma mellé egy extra szakképesítést is szerezhetnek a hallgatók.

A képzés során a hallgatók három szakirány közül választhatnak:

  • közigazgatás-tudományi szakirány, amely elsősorban egyetemi és kutatói karrierre készít fel
  • közigazgatási vezető szakirány, a vezetői tehetséggondozás programja, amelynek során stratégiai közigazgatás-fejlesztési ismereteket, szervezetirányítást és vezetői készségeket sajátítanak el a tanulók
  • európai és nemzetközi közigazgatási szakirány, amelynek célja, hogy a tisztviselő kormányzati karrierje során a különböző kiemelt feladatkörökben magas szintű nemzetközi és európai tudásanyaggal rendelkezzen.

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: igazgatásszervező és közigazgatás-szervező alapképzési szak, a közigazgatás-szervező alapképzési szak, a nemzetközi igazgatási alapképzési szak és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti igazgatásszervező főiskolai szak.

A bemenethez a meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban figyelembe vehető alapképzési szakok: a közigazgatási, rendészeti és katonai, továbbá az államtudományi képzési terület alapképzési szakjai.

A meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe azok az alap- és mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kreditek megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit az alábbi ismeretkörökből:

  • társadalomtudományi ismeretek (maximum 10 kredit),
  • állam- és jogtudományi ismeretek (maximum 10 kredit),
  • általános (köz)igazgatási ismeretek,
  • közpolitikai ismeretek (maximum 10 kredit),
  • szakigazgatási ismeretek (maximum 10 kredit),
  • pénzügyi-, közgazdasági- és államháztartási ismeretek (maximum 10 kredit),
  • közszolgálati és munkajogi ismeretek (maximum 10 kredit),
  • menedzsment ismeretek,
  • nemzetközi és európai uniós ismeretek (maximum 10 kredit),
  • kommunikációs ismeretek (maximum 10 kredit),
  • informatikai alapismeretek (maximum 10 kredit),
  • vezetési ismeretek (maximum 10 kredit).

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzék a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

  • Az elméleti alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15–25 kredit
  • A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40–60 kredit
  • A differenciált szakmai anyaghoz (szakirányhoz) rendelhető kreditek száma: 30–35 kredit
  • A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit
  • A diplomamunkához rendelt kreditek száma: 10 kredit
  • A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 30% a szakmai gyakorlatot is figyelembe véve

A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

  • a közpolitikai fejlesztések hazai és nemzetközi modelljeit és megoldásait,
  • a közpolitikai döntési folyamatokat, a jogalkotás rendjét,
  • a nemzetközi jog főbb szabályait, az Európai Unió és a magyar közpolitika és közjog kapcsolatát,
  • a kormányzati rendszereket,
  • a kormányzati eszközrendszert és a hatékony közigazgatás-fejlesztés stratégiai eszköztárát,
  • a közszolgálat ágazati rendszereinek működési és szabályozási alapvonásait,
  • a gazdaságirányítás és a közigazgatás kapcsolatrendszerét,
  • a költségvetési jogot és az államháztartás működésének részleteit,
  • a közigazgatásban alkalmazott info-kommunikációs rendszerek és adatbázisok felépítését és működését,
  • a közigazgatás feletti kontrollrendszereket, részleteiben a közigazgatási bíráskodás modelljeit és hazai működését,
  • a közigazgatási szervezetfejlesztés és szervezetirányítás eszközeit,
  • a hatékony információ- és kommunikációmenedzsment, valamint az emberi erőforrás-menedzsment eszközeit.

A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

  • stratégiai gondolkodásra, az állami és közigazgatási működés jelenségeinek elemzésére,
  • stratégiai gondolkodásra, az állami és közigazgatási működés jelenségeinek elemzésére,
  • közigazgatási és kormányzati döntés-előkészítő és döntéshozó feladatok ellátására, döntési javaslatok kidolgozásához szükséges probléma- és megoldáselemzésre,
  • irányítói, vezetői, HR szakértői és egyéb végrehajtói feladatkörök ellátására,
  • modern szervezési és kommunikációs technikák alkalmazására,
  • szervezeti folyamatok és rendszerek tervezésére,
  • konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási technikák alkalmazására,
  • informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására,
  • közszolgáltató szervezetek működési elveinek és rendszerének áttekintésére, elemzésére,
  • jogalkotási, jogalkalmazási, valamint igazgatási feladatok ellátására vagy annak megszervezésére,
  • közszolgálati személyzeti fejlesztési feladatok irányítására és végrehajtására,
  • költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi feladatainak szervezésére és ellenőrzésére,
  • nemzetközi vonatkozású ügyek intézésére,
  • az Európai Unió szerveinél igazgatási feladatok ellátására.

Az alapképzésben megszerzett ismereteket bővítő, a mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

  • közigazgatás-elméleti és közigazgatási jogdogmatikai ismeretek,
  • közigazgatás-tudomány alapjai,
  • állam- és jogelméleti ismeretek,
  • nemzetközi közjogi kapcsolatokra vonatkozó ismeretek,
  • közpolitikai döntéselmélet és jogalkotástani ismeretek,
  • összehasonlító közpolitika és közjog.
  • összehasonlító közigazgatás,
  • költségvetési jogi és államháztartási ismeretek,
  • gazdasági közigazgatási ismeretek,
  • civil jogi ismeretek a közigazgatásban,
  • közigazgatási menedzsment ismeretek,
  • közszolgálati kommunikációs és infokommunikációs ismeretek,
  • hazai és nemzetközi támogatás-menedzsment ismeretek,
  • közszolgálati emberi erőforrás-menedzsment ismeretek, közszolgálati etika és integritás,
  • közigazgatási informatikai ismeretek, ideértve a kibervédelmi ismereteket is,
  • nemzetközi és európai uniós ismeretek.

Közigazgatás-tudományi szakirány

  • az állam társadalomelmélete,
  • közpolitikai elemzés,
  • alkotmányelméleti ismeretek,
  • alkotmánybíráskodás, közjogi bíráskodás,
  • hazai és nemzetközi közigazgatás-tudomány történet,
  • állami pénzügyek elmélete,
  • kutatáselméleti és kutatás-módszertani ismeretek,
  • publikációs és szerkesztési ismeretek,
  • szaknyelvi ismeretek.

Közigazgatási vezető szakirány

  • stratégiai közigazgatás-fejlesztési ismeretek,
  • döntéselmélet és vezetés-elméleti ismeretek,
  • vezetői kommunikáció,
  • vezetői készségek fejlesztése, vezetői személyiségfejlesztés,
  • ágazatirányítás,
  • szervezetirányítás, erőforrás-gazdálkodás,
  • pénzügyi kormányzási ismeretek,
  • szaknyelvi ismeretek

Európai és nemzetközi közigazgatási szakirány

  • a közigazgatás-fejlesztés nemzetközi irányai,
  • az európai uniós közigazgatási tér fejlődése,
  • európai uniós jogharmonizációs ismeretek,
  • az európai uniós döntéshozatal, nemzeti és európai uniós kapcsolatok,
  • nemzetközi biztonságpolitika,
  • az emberi jogok nemzetközi védelme,
  • gazdasági integrációs tanulmányok,
  • szaknyelvi ismeretek.

6 hetes szakmai gyakorlat követelményeinek teljesítése.

A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió valamely hivatalos idegen nyelvéből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, okirat vagy legalább középfokú (B2) komplex típusú közigazgatási szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat szükséges